KörnyezetKülföldi hírek

Macron kimondta azt amit mindenki más csak a fejében fogalmazott meg eddig.

Kína stratégiája szinte minden politikusnak egyértelmű lehetett az orosz villámháborús tervek megbotlása után. Azonban senki nem mondta még ki nyíltan eddig, hogy várhatóan hogyan alakul majd a kínai-orosz kapcsolatok a háború folytán, akkor ha az oroszok rászorulnak a kínaiakra.

Emmanuel Macron szerint Oroszország “geopolitikailag már elvesztette” a háborút Ukrajnában és “egyfajta vazallusi viszonyba” kezdett Kínával szemben. A francia államfő ezt a L’Opinion című francia liberális lap internetes oldalán vasárnap este megjelent interjúban mondta néhány órával azelőtt, hogy hivatalában munkavacsorán fogadja a Párizsba érkező Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

“Beszéljünk világosan: nem egy különleges hadműveletről van szó, hiszen Vlagyimir Putyin (orosz elnök) mozgósításról döntött. Egyébként Oroszország a történelmi szövetségeseiben is kétséget ébresztett, a legfontosabb partnerében. De facto elkezdett egyfajta vazallusi viszonyt Kínával szemben, és elvesztette hozzáférését a Balti-tengerhez, ami kritikusnak bizonyult számára, miután felgyorsította a svéd és finn döntést a NATO-csatlakozásról” – vélte a francia elnök.
“Oroszország geopolitikailag már veszített” – fogalmazott Emmanuel Macron. “Ez elképzelhetetlen volt még két évvel ezelőtt. Ez tehát geopolitikai vereség. Legyünk tényszerűek: Oroszország nem nyerheti meg a katonai háborút. És itt rajtunk múlik, hogyan segítjük az ukránokat az ellentámadásban, hogyan készíthetjük elő a biztonsági garanciák kérdését a tárgyalásokra, amelyekre elkerülhetetlenül sor fog kerülni” – tette hozzá.
“Én mindig azt mondtam, hogy hosszú távon az európai biztonsági szerkezetnek teljes mértékben biztosítania kell a jövő Ukrajnáját. De azt úgy kell megvalósítani, hogy ne legyen konfrontálódás Oroszországgal, és fenntartható egyensúlyok jöjjenek létre. Ehhez azonban még sok lépésre van szükség” – vélte a francia államfő.
Az ukrán elnök hétvégi európai körútja utolsó állomásaként Róma, Berlin és Aachen után az esti órákban érkezik Párizsba, ahol a francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint “Ukrajna sürgős katonai és humanitárius szükségleteit” fogja megvitatni a francia elnökkel.
“A ma esti megbeszélés középpontjában az a támogatás áll, amelyet Franciaország továbbra is biztosít Ukrajna sürgős szükségleteire válaszul, katonai és humanitárius téren” – olvasható az Elysée-palota közleményében. Emmanuel Macron “meg fogja erősíti Franciaország és Európa megingathatatlan támogatását Ukrajna törvényes jogainak helyreállításában és alapvető érdekeinek megvédésében” – tette hozzá az elnöki palota.
“A két elnöknek lehetősége lesz arra is, hogy megvitassa a béke visszatérésének hosszabb távú kilátásait Európában, különösen a Zelenszkij elnök által javasolt béketerv alapján, amelyet Franciaország támogat” – közölte a francia elnökség.

Forrás: MTI 2023. május 14., vasárnap 20:24

Figyelembe kell venni, hogy a selyemút a volt szovjet – majd később Orosz Föderáció ellenőrzése alatt álló országokon keresztül vezet, ez a tény ugyan nyílt konfliktust nem hozott a két ország között, de Moszkva és Peking is tisztában volt vele, hogy geopolitikai stratégia Kína részéről a selyemút. Miért is olyan fontos ez? Kína nagyon komoly vízhiánnyal küszködik, a 2018-as majd a 2022-es szárazáság bebizonyította, hogy Kínának Achilles pontja.

“A súlyos helyzet miatt több helyi gyár is kevesebb áramot kap, és a lakossági felhasználásban is korlátozásokat vezettek be. Sajtóhírek szerint a Toyota, a Foxconn és Tesla is azok között van, akiknek korlátozniuk kellett a termelést helyi gyáraikban az energiahiány miatt. A Jangce a világ egyik legnagyobb folyója, több mint 400 millió ember számára biztosít ivóvizet, és Kína legfontosabb hajózási útvonalaként a nemzetközi kereskedelemben is felbecsülhetetlen a szerepe. Mivel bizonyos szakaszai az alacsony vízállás miatt hajózhatatlanok, ez várhatóan a nemzetközi kereskedelemben is éreztetni fogja a hatását.” forrás: Telex 2022

Kína lakosságának csaknem az egyharmadát érinti a szárazság, Kína nem készült erre a problémára, ugyan van tengerpartja, de nem épített sótalanító üzemeket – egyes becslések szerint csupán a 1%-át fedezi Kína édesvízi igényének a tengerből/óceánból kinyert sótalanított víz – pedig a technológia már nagyon elterjedt, többek között Olaszország és Spanyolország is használja már Európában… Kína azonban ezzel nem számolt.

2017-ben már látszott, hogy nagy a baj és be is következett 2018-ban az első kiszáradása a Jangce-nek. Merész mérnöki tervvel állt elő egy kínai kutatóintézet: azt javasolja, hogy a szibériai Bajkál-tó vizének Kínába vezetésével oldják meg a szárazság sújtotta északnyugat-kínai Lancsou vízellátásának problémáját, írja az MTI. 2017-ben

A Bajkál tó ugyan Ázsia legnagyobb összefüggő édesvízi tava, de a 400 Millió ember és a hatalmas infrastruktúra kiszolgálására csak ideig-óráig lenne megoldás, azonban az ökoszisztémát teljesen tönkretenné…

Na de miért is érdekes ebből a szempontból a selyemút?

A pontozott vonalak a kiépítés alatt álló, tervezett vezetékek – jól látható, hogy mindegyik egy édesvízi forráshoz vagy azon keresztül vezet. Az Új Selyemút kifejezés szintén nem egyetlen útvonalat takar, a hangsúly inkább a regionális kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok kiépítésén van. Ebben fontos szerepet játszanak a tényleges utak, vasutak és kikötők vagyis a közlekedési infrastruktúra, de emellett például az energiaszállítási útvonalak (kőolaj- és földgázvezetékek) is (ahogy azt a fenti térkép is igazolja).

A vízügyi konfliktusok már eddig is feszültséget okoztak Kína és Kazahsztán között. Kazahsztán aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Kína egyre több kísérletet tesz arra, hogy az Ili és az Irtis folyók vizét elterelje, hogy kielégítse Hszincsiang virágzó kőolajágazatának növekvő vízigényét. Az 1990-es évek végén Kína csatornát épített, amely a Kína, Kazahsztán és Oroszország között megosztott Irtis folyóból több száraz medencébe vezeti át a vizet Hszincsiang középső és északi részén.

Az Irtis körülbelül 15 millió ember fő édesvízforrása, akik többnyire Kazahsztán nagyobb északkeleti városaiban élnek, beleértve Asztanát is. A kínai vízelterelési projektek ezért veszélyeztethetik Kazahsztán városi és ipari fejlődését. Egyes környezetvédők még arra is figyelmeztettek, hogy a Balkhash-tó, amely vizének 80 százalékát az Ili folyóból kapja, sivataggá válhat. Ennek a kérdésnek a kezelése nagy kihívást jelent majd a kétoldalú kapcsolatokban.

A közép-ázsiai országok közötti vízügyi konfliktusok szintén destabilizálhatják a régiót, és akadályokba ütközhetnek a kínai Selyemút gazdasági övezetében . Az 1990-es évek eleje óta a “felvízi” és “alvízi” országok egymásnak ellentmondó igényei és prioritásai miatti vízügyi viták a feszültség fő forrását jelentik Közép-Ázsiában.

A három alsó-közép-ázsiai ország, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Kazahsztán bőséges olajjal és gázzal van megáldva, de nagyon korlátozott édesvízkészlettel rendelkeznek. Két nagy folyó – a Szir-darja és az Amudarja – adja Közép-Ázsia folyóvizének 90 százalékát, és az öntözött mezőgazdaságban használt víz 75 százalékát. Mindkettő a két “felvízi” állam – Kirgizisztán és Tádzsikisztán – ellenőrzése alatt áll, amelyek a vízerőművek, gátak építését tekintik energiaszükségleteik kielégítésének kulcsfontosságú módjának.

A szovjet vízgazdálkodási rendszert felváltó működőképes regionális keret hiánya fegyveres konfliktushoz vezetett Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán között. Az Iszlám Karimov – Üzbegisztán néhai elnöke – nyíltan figyelmeztetett arra, hogy a gátépítési tervek befejezése háborúkhoz vezethet. Különösen határozottan ellenállt a tádzsikisztáni Rogun vízierőmű-projektnek, utalva arra, hogy az számos kockázatot jelent az alsóbbrendű országok számára. Ám két hónappal Iszlám Karimov 2016 szeptemberi halála után Tádzsikisztán elnöke úgy döntött, hogy folytatja a projektet.

A Rogun-gát építésének kezdetével valószínűleg nőni fognak a feszültségek a közös vizek miatt. A tét nagy. Kínának fokozott figyelmet kell fordítania a Selyemút gazdasági övezetére vonatkozó vízkonfliktusok által jelentett kockázatokra. Azonban Oroszország meggyengülésével, Kína egy kényszerű támogatást kaphat Moszkvától, hogy ezekben az országokban érvényesíthesse a dominanciáját, mely országok nemrég még Orosz “felügyelet” alatt álltak.

Kína nem él a technológiai lehetőségeivel és szorítja az idő, egy-egy víz sótalanító üzem megépítése tervezése és beüzemelése sok év alatt (általában 5-10 év) valósul csak meg, így azonnali eszközökhöz kellet nyúlniuk, mint a környező édesvízi források elterelés, vagy szabályozása…


Egy tudóscsapat a tengervíz sótalanítási eljárással kapcsolatban tett előrelépést – amivel a már telepített 16 ezer sótalanító üzem hatékonyságát akár 30-40%-al is megnövelhetik.

A tengerparti országok és városok számára már régóta megoldást kínálhat a problémára a tengervíz sótalanítása, azonban ezek az eljárások egyrészt költségesek és erőforrásigényesek, másrészt az így létrehozott édesvíz íze sem olyan, mint a klasszikus édesvíz esetében. Persze, ha valaki szomjas, akkor a rossz ízű vizet is megissza. A fordított ozmózis folyamatára épülő eljárást viszont úgy tűnik hatékonyabbá lehet tenni az eljárás során használt membránok nanosűrűségű alkalmazásával. Ipari és mezőgazdasági célokra gyakorlatilag korlátlanul használható édesvízről beszélünk, ami egyébként az ízétől eltekintve teljesen alkalmas emberi fogyasztásra is.

Egy nemzetközi kutatócsapat által 2021-ben publikált tanulmány leírja, hogy egy új eljárás jelentősen növelheti a víztisztítási technika hatékonyságát. Így több víz kevesebb energiával tisztítható, ami kevésbé tehetős országok számára is megnyithatja a sótalanítási eljáráshoz való hozzáférést. 2021 (sciencealert)

Back to top button
Close
Close