A K-329 Belgorod nukleáris tengeralattjáró elment az Északi-sarkkörön lévő bázisáról, és lehet, hogy a Kara-tenger felé tart, hogy kipróbálja a Poseidon víz alatti, nukleáris meghajtású drónját – írta a La Repubblica egy állítólagos kiszivárgott NATO figyelmeztető jelentésből.
A Belgorod tengeralattjáró a világ leghosszabb tengeralattjárója 183 méter hosszú, amelyet atomtöltetű, nagy hatótávolságú torpedók hordozására terveztek. A tengeralattjáró a Poseidon nevű nukleáris autonóm torpedókkal van felszerelve. A torpedó körülbelül 20 méter hosszú, 1000 méter mélyre képes merülni, és hatótávolsága legalább 10 ezer kilométer – mondta Sidharth Kaushal, a RUSI brit védelmi és biztonsági kutatóközpont tengeri erővel és rakétavédelemmel foglalkozó kutatója az Euronewsnak. A Poseidon torpedó legutóbb májusban került a hírekbe, amikor májusban az egyik legnézettebb orosz televíziós csatorna esti főműsorában a műsorvezető azt állította, hogy 500 méter magas radioaktív tengervízzel teli szökőárba fojthatják Nagy-Britanniát a Poseidon névre keresztelt nukleáris torpedójukkal. publikálta a 168 Óra
A tengeralattjáró 2019-ben készült el, 2022 Júliusában adták át a Kreml-nek.
A Poszeidón Drón-Torpedó
A Poszeidón egy “interkontinentális nukleáris meghajtású nukleáris fegyverzetű autonóm torpedó”. Ez egy óriási torpedó, amely pusztító eredményekkel sújthatja a tengerparti városokat, nukleáris sugárzású szökőárt előidézve. Egy interkontinentális ballisztikus rakétához képest nagyon lassú, de valószínűleg megállíthatatlan, mivel egy cunamit nem lehet rakétaelhárító ütegekkel megsemmisíteni.. Leegyszerűsítve arról szol a mutatvány, hogy egy hordozó torpedóval egy atomtöltetet eljuttatnak az óceán, vagy tenger egy pontjára, ahol felrobbantják azt, ami egy óriási cunamit idéz elő. A fegyver bevetése alkalmával azonnal kipusztulna az élővilág a tengerben / óceánban ott ahol azt felrobbantanák, a robbanás által generált cunami elsöpörné a kiszemelt part menti területet és rádióaktív vízzel árasztaná azt el…
Oroszország fenntartja, hogy a torpedók taktikai nukleáris fegyverként is használhatóak a hadihajók ellen. A kiemelt célok közé tartoznának a repülőgép-hordozók is. Ezt nehezebb racionalizálni, mint a második csapásra szóló nukleáris elrettentő szerepet, de ez azóta is állandó téma, amióta először 2015 novemberében Status-6 néven ismertették és úgynevezett “multirole” rendszerként írták le.
A fegyver várható sebessége, körülbelül 70 csomó, elég gyors ahhoz, hogy reálisan ellenőrizhetetlen legyen a meglévő elhárító rendszerek számára. És merülési mélysége nagyjából 1,000 méterre (3,300 láb) tehető, ezáltal az ellenséges torpedók számára elérhetetlenné teszik. Úgy tűnik, hogy a nyugati tervezőknek új fegyvereket kell kifejleszteniük a torpedó elfogására- azt nem tudhatjuk, hogy milyen lépéseket tettek 2015 óta (nem találtam ezzel kapcsolatos publikációt)
Az atomreaktor lényegében korlátlan hatótávolságot biztosít a hordozónak. Ez új szintű működési rugalmasságot biztosít számára az indítási és célhelyek tekintetében. Bár inkább tengeri vagy part menti célpontokra korlátozódik, mint például New York, Los Angeles. Elindítható akár az északi, vagy déli jégsapka védelme alól, vagy a part menti vizekből is.
Mítoszok és tévhitek Poszeidónról
A rendszer nem az 1950-es évekből származó, meg nem épített T-15 mega-torpedó közvetlen fejlesztése. Ez egy olyan fegyver volt, amelyet egyes orosz tervezők arra szántak, hogy tengeralattjárók viszik magukkal a kikötők megtámadására. Nukleáris robbanófejjel rendelkezett, de rendszeres meghajtással, ami azt jelenti, hogy meglehetősen rövid hatótávolságú volt.
Egy másik mítosz az, hogy szupercavitáló, mint a híres VA-111 Shkval torpedó. Ez lehetővé tenné, hogy rendkívül gyorsan, több mint 100 csomóval haladjon. A szuperkavitáció úgy működik, hogy buborékokat hoz létre az orrnál, majd a súrlódás csökkentése érdekében a folyadékban nagy sebességgel haladó torpedó testét teljes egészében egy gőzköpeny veszi körül. Ezekhez a fegyverekhez rakétahajtásra és extra nagy vezérlőfelületekre van szükség, amelyeknek a buborékon kívül kell lenniük – a Poszeidónnak nincs ilyenje.
A kezdeti orosz médiajelentések melyek egy 100 megatonnás “szökőárbombáról” és/vagy egy kobaltos sós bombáról szólnak, megbízhatatlannak tűnnek. A legfrissebb becslések 2 megatonnásra saccolják. A robbanófej lehet eltérő teljesítményű és típusú.
Poszeidón napja eljött?
A Poszeidón egy teljesen új fegyverkategória. Át fogja alakítani a haditengerészeti tervezést mind Oroszországban, mind a Nyugaton, ami új követelményeket és új elhárító fegyvereket követel. Olyan fegyver, amelyet rakétaelhárítással nem lehet semmissé tenni (mivel teljesen a víz alatt közlekedik). A jövőbeni nukleáris feszültségek keltésében erős tényező lesz.
A mai napig úgy tűnt egy tengeralattjáró sem működik, amely hordozhatná ezt a torpedót. Az egyik teszt tengeralattjáró, a Sarov, amely talán egyetlen rakétát képes lett volna rövid távon (kísérleti célokból) szállítani, szolgálatban van. Egy másik hajó, ami képes ezt az eszközt hordozni a Belgorod, úgy tűnik most szolgálatba lett helyezve, ez a tengeralattjáró rendelkezik olyan mérettel, hogy elvileg biztonságosan tudja hordozni a Poszeidón rendszert.
A tengeralattjáró kifutását feltehetően tesztelések céljából kezdeményezték. Ha elrettentés volt a célja, akkor feltételezhető, hogy Oroszország elég kétségbeesett, mivel ez a torpedórendszer jelenleg meg sem közelíti a hagyományos tengeralattjáróról elindítható rakéták fenyegetettségi szintjét és valószínűleg még soha nem is volt éles körülmények között tesztelve.
