403-blogGazdaságKörnyezetKülföldi hírekKultúra403Tudomány

Ez történt 2020-ban

2020 Január huszonharmadikán 20 másodperccel előrébb állították a végítélet óráját.

Soha nem volt még az éjfélhez ennyire közeli értékre állítva a végítélet órája. Elsősorban a föld környezeti változásainak, a cyber-térben történő a társadalmat félrevezető/informáló folyamatoknak és az USA-nak a rakéták leépítéséről szóló egyezményből való kilépésének is köszönhetően még 100 másodpercet adtak a világunknak akkor, ha az emberiség létét 24 órában mérjük.

2020 január elsején bezártak egy wuhani halpiacot, több megbetegedést tapasztaltak a kínai tartományban és egy újfajta koronavírusra gyanakodtak.

Bővebben itt olvashatsz arról, hogy mi is történik a szervezetben akkor, ha a vírus miatt kritikus állapotba kerül.

Az észlelt megbetegedések alapján a betegség főbb tünetei a láz, légzési nehezítettség és emellett a betegek egy részénél tüdőgyulladás alakult ki. A fertőzőképesség mértéke, a fertőző forrás jelenleg még ismeretlen, a további, pontosabb adatok megismeréséig a megelőző intézkedések alapját a korábbról ismert SARS és MERS-koronavírus járványok során alkalmazott járványügyi teendői képezik. A magyar járványügyi hatóságok a WHO és az Európai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (ECDC) ajánlásait veszik figyelembe.

A WHO 2020. január 27-i helyzetjelentése alapján 2798 igazolt wuhani új koronavírus (2019-nCoV) megbetegedést jelentettek világszerte. Ebből 2741 megbetegedést Kínában igazoltak, ahol további 5794 gyanús esetet tartanak számon. 461 esetben a kórképet súlyos állapotúnak véleményezték. Wuhani koronavírus okozta fertőzésben 80-an haltak meg. Kínán kívüli területekről 11 országból 37 igazolt megbetegedést jelentettek. Tette közzé az NNK

Miközben Kína a járvány kezdeti szakaszában eltussolni igyekezett az új vírus megjelenését, majd azt, hogy emberről emberre is terjed, a WHO Kína által a szervezet élére segített elnöke a rendelkezésre álló információk ellenére kritikátlanul elfogadta a kínai állításokat, magasztalva a kínai erőfeszítéseket. (Erről a Süddeutsche Zeitung közölt tényfeltáró írást, amelyben rekonstruálták a járvány kitörése és a világjárvány kihirdetése között történteket.) Miközben Tajvanról – amelyet Kína nyomására számos állam, így a WHO sem ismer el – folyamatosan érkeztek a kínai ködösítést cáfoló, a járvány megállításához kulcsfontosságú információk az Egészségügyi Világszervezethez.

Akkor még senki nem gondolta, hogy a 2021 januárban már több mint 85 Millió igazolt/tesztelt fertőzöttet fogunk nyilvántartani a világon.

2020 február hatodikán meghalt az a kínai orvos akit még 2019 decemberében a kínai közbiztonsági hivatal elhallgattatott. A fiatal orvosnak már novemberben feltűnt, hogy egy újfajta vírussal lehet dolguk és egy közösségi oldalon publikálta, hogy maszkot és védőfelszerelést kellene hordani a orvosoknak. Ekkor kimentek hozzá a kínai közbiztonsági szolgálat emberei és arra kényszerítették, hogy írjon alá egy dokumentumot, miszerint szándékosan rémhíreket terjeszt. Sajnos, ironikus módon tragédiába fulladt DR. Wenliang története, ugyanis elkapta a vírust és a szövődményekbe bele is halt… “R.I.P! DR. Wenliang.”

Azóta a kínai állam is elismerte, hogy hatalmas járvány söpört végig az országukban, mely később világszintű mérteket öltött és 2020-ban két hullámban söpört végig a bolygón, olyan mértékben, hogy még az Antarktiszon is kimutatható volt a vírus.

Azonban 2020. december huszonnyolcadikán az MTI adta hírül, hogy négy év börtönbüntetést szabott ki egy sanghaji bíróság hétfőn egy sanghaji nőre, aki az év elején a vuhani járványkitörés korai szakaszáról tudósított – adta hírül internetes kiadásában a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap. A 37 éves, korábban ügyvédként tevékenykedő Csang Csan olyan videókat tett közzé az interneten, amelyek egyebek mellett a túlterhelt vuhani kórházakba nyújtottak bepillantást. A felvételek futótűzként terjedtek el a világhálón. A bíróság bűnösnek találta a nőt “viták szításában és bajkeverésben”. A SCMP rámutat: a jogsértések e tágan értelmezett kategóriája öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, és a kínai hatóságok gyakran alkalmazzák az eltérő vélemények elhallgattatására.

Az ipart és a gazdaságot/kereskedelmet felkészületlenül érte, hogy pandémia helyzetet hirdettek szinte minden országban a bolygón, az alkatrész utánpótlások leálltak, az összeszerelő üzemek nem,  vagy csak korlátozott mértékben jutottak hozzá a  kínaiak által gyártott alapanyagokhoz, a turizmus is csaknem teljesen leállt. Az amúgy is sok szakember által recesszióra ítélt világgazdaság mutatói esni kezdtek. A magyar állam több programmal próbálta segíteni a gazdaságot, pl. turizmust. Ennek ellenére a Forint történelmi mélypontot ért el az Euróval szemben. Az EU pénzügyi mentőcsomagot terjesztett a parlament elé, azonban ezt a lengyel és a magyar kormány megvétózta, mivel a kifizetéseket a jogállamiság megvalósulásának a feltételeihez kötötték. Egy komoly politikai csörte után, Angela Merkel közvetítésével, végül a lengyelekkel együtt megegyeztünk az EU-val. Így elindulhat a pénzügyi mentőprogram. 

A világ vezető gyógyszergyárai a vakcinánk kialakításán dolgoztak a 2020-as évben. Több gyógyszergyártó cég is bejelentette az év végére, hogy elkészült a vakcinával. A tömeges oltásra a világon először a Pfizer-BioNTech vakcinát használták, mellyel decemberben az izraeli lakosság csaknem 10 százalékát beoltották pár hét leforgása alatt. De jelen van a piacon, több vakcina is – angol, orosz és kínai is… Magyarországon is előkészületek vannak és már regisztrálni is lehet az oltásra. Első körben feltehetően az egészségügyi dolgozók kaphatják meg az országba érkező oltásokat.

A kulturális térben is jelentős változások történtek, elmaradt az olimpia és rengeteg koncert, bezártak a múzeumok és turisztikai központok is. A vírussal kapcsolatban még csak nagyon kevés “kulturális reakcióval” találkozhatunk, ilyen pl. az ETA nevű PUNK-zenekar karácsonykor megjelenő videoklipje:

(Jó tudni, hogy Dr. Szócska Miklós aki egyetemi docens, intézetvezető, az egészségügy átalakításának szakértője, 2010 és 2014 között a Nemzeti Erőforrás Minisztérium majd Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkára volt. Ezt jóval megelőzően Magyarország egyik leghíresebb (hírhedtebb) punk-zenekarának, az ETA-nak írt rendszerkritikus, szókimondó szövegeket. “Az űrdiszkóban robotpinák klaffognak, éjszakára egy radarfaszt megfognak” – ilyen és hasonló dalszövegeket írt harminc évvel ezelőtt. Olvasd el a cikket az indexen.)

A világ túloldalán sem volt eseménymentes a 2020-as év. (USA- elnökválasztás)

Miután 2019 novemberében iráni segítséggel vagy részvétellel két szaúdi olajlétesítményt támadtak meg. Trump fenyegetőzött, aztán mégis inkább kivonta légtérből az amerikai gépeket, visszahívta a csapatait azonban nem maradt a megtorlás nélkül az eset.

2020 január harmadikán hajnalban adták hírül, hogy amerikai drón támadás érte Kászim Szulejmánit. Gyilkossággal és terrorizmussal vádolja Donald Trump amerikai elnököt és több mint harminc másik amerikai tisztségviselőt Irán, ezért elfogatóparancsot adott ki ellenük, a kézre kerítésükben pedig az Interpol nemzetközi rendőri szervezet segítségét is kérte – jelentette be Ali Alkaszimer teheráni ügyész. A vád szerint az amerikai elnök és a tisztségviselők felelősek azért a január 3-i, bagdadi dróntámadásért, amely végzett Kászim Szulejmánival, az iráni Forradalmi Gárda tábornokával. A lyoni székhelyű Interpol nem reagált a megkeresésre.

Trump: „Úgy hallottam, volt önöknél egy remek ügyész, akit leváltottak, ez méltánytalan volt. Sokan emlegetik ezt az ügyet” – idézte a BBC. az összefoglalót, az elnök majd hozzátette azt is, hogy; „Sokat beszélnek Biden fiáról is, hogy Biden leállíttatta a nyomozást és sokan szeretnének ebben tisztán látni, úgyhogy nagyszerű lenne, ha bármit tudna tenni a legfőbb ügyész” – Mondta egy kiszivárogtatott telefonbeszélgetésben Donald Trump az ukrán államfőnek – mely megnyilvánulása alapján a demokraták bizalmatlansági eljárást kezdeményeztek az elnök ellen, azzal vádolva őt, hogy az ukránokat zsarolta az amerikai segélyekkel – miszerint cserébe Biden fiának az ukrajnai ügyét elő kellene venni…

2020 február hatodikán megszületett a szenátusi döntés. Az öt hónapos vizsgálat- és meghallgatás sorozat, illetve kongresszusi vita után a hatalommal való visszaélés esetében 52:48-ra, a kongresszus akadályozása kérdésében 53:47-re végződött az elnökkel szembeni eljárás alapján megtartott szavazás. Trump menesztéséhez 67 voksra lett volna szükség, így az amerikai elnöknek nem kellet távozni a posztjáról. Ekkor még úgy publikálták a republikánusok, hogy ezzel még erősödött is Trump elnök hatalma.

2020 május huszonkettedikén a NATO rendkívüli ülést tartott mert Donald Trump kijelentette, hogy kilép a Nyitott Égbolt Szerződésből. Az amerikai elnök arra hivatkozott, hogy az oroszok, csak részben tartják be a szerződésben foglaltakat. A Nyitott Égbolt Szerződést,  fegyvertelen megfigyelő repüléseket tesz lehetővé a részes államok területe felett Vancouvertől Vlagyivosztokig, 1992. március 24-én huszonöt állam írta alá Helsinkiben. A részes államok száma jelenleg 34. (33?).  A történet szálai még 2019-re vezethetőek vissza, mikor is 32 évvel aláírása után Trump kilépette az Egyesült Államokat a hidegháború lezárásához vezető meghatározó szerződésből, amely a közepes és kis hatótávolságú ballisztikus rakéták leszereléséről döntött.

2020 július nyolcadikán adták hírül, hogy az Egyesült Államok hivatalosan értesítette az ENSZ-főtitkárt, hogy kilép az ENSZ Egészségügyi Világszervezetéből, a WHO-ból – jelentette az amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva több amerikai médium is, köztük a The Wall Street Journal című lap.

2020 november negyedikén az USA véglegesen kilépett a klímaegyezményből. Ahogy azt Donald Trump korábban megígérte, az Egyesült Államokat ki is léptette véglegesen a klímaegyezményből.

2020. május huszonötödikén Derek Chauvin  rendőrtiszt nyilvánosan, szemtanúk előtt kivégezte George Floydot. Az esti órákban négy minnesotai rendőr intézkedésre kerített sort George Floyd 46 éves afroamerikai férfival szemben, miután egy bejelentés szerint Floyd korábban hamis 20 dollárossal próbált meg fizetni egy csomag cigarettáért egy zöldségesüzletben. Az intézkedés során a 44 éves Derek Chauvin nevű rendőrtiszt a járőrkocsi mellett a földre teperte a férfit, majd Floyd nyakára térdepelt, és nyolc percen keresztül nem hagyta megmozdulni, aminek következtében a férfi nem kapott levegőt. Floyd könyörgött és a szemtanúk is kérték a rendőrt, hogy hagyja lélegzethez jutni, a videón látható volt, hogy a férfi küszködik az életéért, és az orra vére is eleredt, a videó tanúsága szerint maga alá vizelt, majd végül meghalt.

Az Egyesült Államok egész területén tüntetések és lázongások kezdődtek, sokan az elnök szélsőségeket pártoló politikáját hibáztatták a történekért. Donald Trump kijelentette, hogy ha nem hagynak fel a fosztogatással és erőszakkal a tüntetők, akkor beveti a Nemzeti Gárdát. A tüntetéseken helyenként már a szélsőbaloldal és a szélsőjobboldal ellentüntetői is részt vettek, sok helyen már a hatóságot is támadták a tüntetők, újra életre kapott a “feketék élete is számít” mozgalom, ami nyilvánvalóan agressziót váltott ki a szélsőjobbos emberekből, Detroit-ban egy ember meghalt, mikor valaki egy autóból egy fegyverrel a tüntető tömegbe lőtt…

Majd 2020 június hatodikán Donald Trump tovább szította a feszültséget a még mindig forrongó Egyesült Államokban, egy nyilvános kampányeseményét pont a rabszolgaság eltörlésének emléknapjára, június 19-ére hirdette meg, ráadásul abba a Tulsába, ahol az ország történetének leghírhedtebb rasszista mészárlása történt 1921-ben. A felháborodásra reagálva egy nappal elcsúsztatták a rendezvényt… Érezni lehetett már akkor, hogy valami nincs rendben a republikánusok körül, ugyanis annak ellenére, hogy a hívek már 19-én megérkeztek helyszínre a kampány közel sem volt telt házas…

2020 Augusztus tizennyolcadikán szélsőjobboldaliak jelentek meg a már akkor is felforgatott Portland-be, a tüntetést egy Joe Biggs nevű aktivista, a Proud Boys nevű, emberi jogi szervezetek által szélsőjobboldalinak nevezett csoport vezetője szervezte, válaszul arra, hogy egy hónappal azelőtt szélsőbaloldaliak összevertek egy jobboldali újságírót, akit azután kórházban kellett ápolni. Az Antifa mozgalom ellentüntetést szervezett, erre Trump elnök Twitter-fiókján Portland-ről beszélt és azt írta, hogy figyelemmel kíséri az Antifát… Majd belengette azt is, hogy terrorszervezetté nyilvánítaná a mozgalmat.

2020 augusztusában látott napvilágot az a jelentés, miszerint Trump volt kampánymenedzsere orosz kémekkel dolgozott együtt. Paul Manafort azzal az orosz kémmel működhetett együtt 2016-ban, aki egyébként részt vett a demokraták számítógépes rendszere elleni támadásokban és az adatlopásoknak a kivitelezésében is. Majd a Wikileaksnek átadta az anyagokat. Gyaníthatóan a Wikileaks tulajdonosának tudomása lehetett róla, hogy az anyagokat amiket a 2016 választási kampány alatt publikált (pl. a demokraták belső levelezése), egy orosz kém adta neki át. A jelentés az orosz hírszerzés munkatársaként Konsztantyin Kilimniket nevezte meg, akivel Manafort korábban Ukrajnában és Oroszországban dolgozott együtt.

Paul Manafort 2018-ban egyebek közt pénzügyi csalásért, hamis tanúzásért és a nyomozás akadályozásáért került rács mögé. Csaknem két évet töltött le hét és fél éves büntetéséből, míg májusban a koronavírus-járvány miatt kiengedték a börtönből és házi őrizetbe került. Majd decemberben Donald Trump megkegyelmezett neki és elnöki kegyelemben részesült.

A választás napjára aztán ismét Portland-re fókuszált mindenki, mert ezen a helyen már bevetették egy másik város nemzeti gárdistáit a tüntetőkkel szemben. Igaz ebben a városban nagy fölénnyel nyertek a demokraták, a zavargások mégsem csitultak el… 

2020 október tizenötödikén szárnyra kelt a hír a világban, hogy megfogták a republikánusok Bident, a fiáról narkós-szexvideó és az ukrán oligarchával kapcsolatos levelezés került elő, ami után nyomozott anno az ukrán rendőrség. Vörös betűs, H1-es, vagy éppen keretezett szalagcímek hirdették a “nagy lebukást”. Mindenki azt gondolta, hogy most jön a 2016-os események ismétlése és beindul a republikánus gépezet. Azonban nemsokára kiderült, sem videó, sem pedig leellenőrizhető, hiteles levelezés nem látott napvilágot, így valószínű nincs is birtokában a republikánusoknak. Csak egy laptop lefoglalásáról szóló papír fényképe és egy, a meta adatai szerint 4 órán keresztül Photoshop szoftverrel szerkesztett pdf. file került elő, amit 4 óra alatt gyakorlatilag egy 5 éves gyerek is megszerkeszt, nem tartalmazza az ip. címet, sem pedig a teljes fejlécet, tehát egy bárki által megszerkeszthető doksiról van szó. A bizonyítékok úgy tűnik nem léteztek, a létezők pedig annyira manipuláltnak tűntek, hogy cikk terjesztésétől még az a twitter is elzárkózott, amelyik cég Obama elnök összes követőjét átadta egy szóra Trump-nak, azonban Biden ezt a lehetőséget nem kaphatta már meg, Ő a követők nélkül veheti csak át a fehér ház twitter fiókját.

2020 november hetedikén már ismét Portland-en volt a fókusz, ugyanis ott megszavazták azt is, hogy sem a városi hatóságok, sem a rendőrség nem használhat mások azonosítására alkalmas arcfelismerős technológiát, Maine állam legnépesebb városában így döntöttek az elnökválasztással párhuzamosan a portlandiek… A szavazás határozott 65%-os többséggel lett eldöntve.

2020 november hetedikén a fenti folyamatok végére aztán Joe Bidden nyerte meg az választásokat, két alkalommal lehetett megfigyelni trendfordulót a szavazással kapcsolatban, kb. 20-30% os feldolgozottságnál vezetett még a demokrata jelölt, de hirtelen az egész ország elkezdett átszíneződni pirosra, majd a végére mikor a levélszavazatok is befutottak, akkor visszafordult a demokratáknak kedvezve…

Donald Trump több ízben is felemelte a hangját, hogy választási csalás történik és ha nem nyer, akkor bírósághoz fog fordulni. Ezeket a kijelentéseket megtette a 2016-os választások alkalmával is, azonban akkor nem nyújtott be keresetet (megnyerte a választásokat). A csalást a levélszavazatokkal hozta összefüggésbe a 2020-as választással kapcsolatban, holott több szakember is arra hívta fel a figyelmet már 2016-ban, hogy az elavult számítógépeket használó digitális rendszerrel gyerekjáték lehet a csalás ha valaki hozzáfér azokhoz a memóriakártyákhoz, amikre a szavazatokat rögzítik, de a hálózat is rejteget magában több kivetnivalót, mert egy tesztelt gépet, egy hacker-konferencia alkalmával, a wifin keresztül kb. 10 perc alatt törték fel a szakemberek úgy, hogy a teljes irányítást át tudták venni felette, tehát nagy valószínűséggel a számítógépes rendszer sokkal egyszerűbben manipulálható, mint a levélszavazás. Mindenesetre a vizsgálatok azt igazolták, hogy nem történt külsős beavatkozás a választásokba sem a számítógépes rendszer, sem pedig a levélszavazatokkal kapcsoltban. Donald Tramp azonban a mai napig állítja, hogy választási csalás történt – ezzel aláásva azt a rendszert, amelyet az Ő irányítása alatt felügyeltek és ellenőriztek, irányítottak az elmúlt négy évben. 

A kibertérben is történtek események a 2020-as évben

2020 május tizenkilencedikén publikálta az MTI, hogy hackerek ellopták az EasyJet kilencmillió ügyfelének adatait. A kiberbűnözők utazási adatokat és e-mail-címeket tulajdonítottak el. Kétezerkétszáznyolc vevő hitelkártya-információit is megszerezték, nekik azonnali támogatást ajánlott fel a légitársaság.

2020 júlis hetedikén közöték, hogy betörtek egy leszerelt atomerőmű informatikai rendszerébe és koronavírussal kapcsolatos kutatási adatokat is elloptak kínai hackerek. Név szerint LI Xiaoyu és DONG Jiazhi terrabájnyi érzékeny adatokat loptak el, olyan cégektől is, amelyek koronavírus elleni oltást fejlesztettek, tesztelési technológiákkal és kezelési módszerekkel dolgoztak. Az egészségügyi cégek mellett a kiberbűnözők kormányzati hivatalokat és 11 ország különböző szervezeteit támadták meg, továbbá sikeresen megtámadták az amerikai energiaügyi hivatal Hanfordban lévő hálózatát, ami egy leszerelt nukleáris termelő egységnek ad otthont. A vádirat szerint a két hacker 2009. szeptember elsején kezdte tevékenységét, és utolsó betörésük 2020. július 7-én volt. Amerikán túl Ausztrália, Belgium, Németország, Japán, Litvánia, Hollandia, Spanyolország, Dél-Korea, Svédország és Nagy-Britannia is a célpontok között volt. irta a virusirto.hu

2020 juniusában több hír is megerősítette, hogy kiberháború zajlik Ausztrália és – nem hivatalos értesülések szerint – Kína között. Megtámadták Ausztrália legnagyobb söróriását, a termelés nagy részben kivitelezhetetlenné vált az informatikai rendszer használhatatlansága miatt. Nemcsak a Lion söróriást, de egy az egyben az ausztrál vállalatokat, kormányzati apparátust, szervezeteket koordinált támadás érte a napokban, mely állami hátszéllel dolgozó hackerektől származik. A hatóságok egyetlen nemzetet sem neveznek meg, a helyi sajtó szerint azonban a kínaiakról van szó. Az is érdekes az ügyben, hogy a Lion-t a kínai Mengniu tejlipari óriás vásárolná fel 600 millió dollárért, ennek a vállalatnak a tulajdonosa részben a kínai állam. A felvásárlás a külföldi befektetéseket felügyelő ausztrál tanács engedélyére várt mikor a támadások történtek.

2020 szeptember elsején publikálták; Nem sikerült betörni a TESLA rendszerébe,  az FBI letartóztatott egy orosz hackert, aki egy millió dollárt kínált a Tesla alkalmazottjának, hogy segítsen hátsó ajtót telepíteni manuálisan a vállalat számítógépes hálózatában. A bírósági papírok szerint a szóban forgó orosz állampolgár WhatsApp-on vette fel a kapcsolatot a megcélozott vállalat alkalmazottjával, és ott beszélték meg a személyes találkozót is. Kriuchkov abban is kérte az alkalmazott segítségét, hogy a vállalat infrastruktúrájáról információkat elárulva az segítsen a személyre szabott kémprogram fejlesztésében. A programot vállalati adatok megszerzésére akarták felhasználni, és ezután azzal zsarolták volna a céget, hogy amennyiben nem fizet, akkor az adatokat nyilvánosságra hozzák. Kriuchkov az egymillió dollárt Bitcoinban adta volna át azután, hogy az alkalmazott telepíti a kémprogramot a vállalatnál. A telepítést az oroszok egy DDoS támadással kívánták álcázni. írta virusirto.hu

2020 december tizennegyedikén publikálták, hogy hackerek törtek be az amerikai pénzügyminisztérium számítógépes rendszerébe. Mint utóbb kiderült, hónapokon át garázdálkodtak a feltehetően orosz hekkerek több állami számítógépes hálózaton is és a támadás feltehetően kiterjedt több, az Egyesült Államokkal szövetséges országra is. A feltört rendszerekbe egy kártékony frissítést töltöttek fel és ezzel 18 ezer állami és magánfelhasználó letöltött és telepített egy rosszindulatú trójait tartalmazó programot, amivel széles hátsó kaput nyitott a kutakodni akarók előtt. “Ez a történelem eddigi legsúlyosabb következményekkel járó kiberhadművelete, hónapokig tart majd a károk felmérése és az ellenfél kiebrudalása. Ezután pedig jön a második szakasz: meg kell értenünk, miért vallottunk kudarcot, és ki kell találnunk, hogy építhetjük újjá a kormányzati szerverek biztonságát” – vélekedett Dmitri Alperovitch, a CrowdStrike kiberbiztonsági cég alapítója és a Silverado Policy Accelerator nevű geopolitikai kutatóintézet elnöke. tette közzé a hvg.hu

2020-ban ezekre a kifejezésekre kerestek a legtöbben a google keresőjében Magyarországon:

2020 februárjában vált közismertté, hogy Kaleta Gábor, A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezett diplomata, perui magyar nagykövet számítógépén – a már két éve tartó nemzetközi nyomozás eredményeként – 19.000 gyermek-pornográf felvételt találtak. A nagykövet egy pedofil hálózat utáni nyomozás alkalmával került az FBI és az Interpol látóterébe, olyan internetes weboldalon volt aktív felhasználó, amelyre csak pedofil tartalmú képeket és videókat lehetett feltölteni (a beszámolók szerint esetenként sokkoló, igazán kisgyermekkorú tartalom volt található a weblapon), ami egyébként kötelező is volt – legalább egy tartalmat fel kellet a témában tölteni, hogy valaki használhassa a weboldalt – így “igazolták” a felhasználók, hogy nem a hatóság emberei, majd bitcoinnnal lehetett fizetni, hogy a továbbiakban letölthessék a pedofil tartalmakat a “felhasználók”. A nagykövetet hazarendelték még 2019-ben (azonban akkor még senki nem sejtette, hogy miért), utólag tudni lehetett, hogy két magyar rendőrtiszt március 23-án megjelent a perui irodájában és ott vizsgálatot folytattak le, Kaleta Gábor március 25-én érkezett meg Budapestre. Másnap találkozott a KKM közigazgatási államtitkárával és még aznap érdemtelenség jogcímen azonnal felmentették, majd 2020-ban a büntetőeljárás után elítélték, 540.000 Ft. pénzbírságot szabtak ki rá és egy év felfüggesztett börtönbüntetést.

2020. július harmadikán – Az Országgyűlés a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) szeptember elsejétől egy újonnan létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásába adta, az alapítvány kuratóriumának elnöke Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója lett. Augusztus 31-én lemondott az SZFE vezetése és szenátusa, másnap a kuratórium lemondását követelő hallgatók elfoglalták az intézményt, október 1-jén a filmes képzésnek helyet adó épületet is. A hallgatók és szimpatizánsaik szeptember 6-án élőlánccal juttatták el a Parlamenthez az egyetem autonómiájának garanciáit megfogalmazó chartájukat. Szeptember 14-én megkezdődött a “tanköztársasággá” nyilvánított intézményben az oktatás. A kuratórium szeptember 30-án a felmondott vezetők helyére újakat nevezett ki, de az új kancellár nem tudta megkezdeni munkáját, mert hallgatók nem engedték be az épületbe. A kuratórium november 6-án úgy döntött, hogy a tanév 2021. február 1-től folytatható, ezt az oktatási jogok biztosa jelentésében jogsértőnek minősítette. Az egyetem fizikai blokádja november 10-én a koronavírus-járvány miatt elrendelt vészhelyzet kihirdetése után ért véget.

2020. november huszonkilencedikén az „egyre nagyobb lelki megterhelésre” hivatkozva Szájer József bejelentette, hogy december 31-i hatállyal lemond mandátumáról. A belga sajtóban két nappal később, december 1-jén megjelent hír szerint azonban a helyi rendőrség november 27-én rajtaütött egy brüsszeli házban tartott, a kijárási korlátozás miatt illegális, meleg szexpartin, amelyen a képviselő is jelen volt. Még aznap kiadott közleményében Szájer beismerte, hogy ott volt az általa házibulinak nevezett összejövetelen, és lemondásának valódi oka ez az eset volt. Szintén aznap a brüsszeli ügyészség is kiadott egy közleményt, amely szerint az ereszcsatornán elmenekülni próbáló képviselő táskájában drogot találtak. Szájer a közleményében azt állította, a kábítószer nem az övé volt, és nem tudja, hogyan került a táskájába, drogot pedig nem fogyasztott. A történtek miatt 2020. december másodikán Szájer kilépett a Fideszből, majd a szülővárosától, Soprontól 2010-ben kapott díszpolgári címéről is lemondott. Forrás: wikipedia

 

Back to top button
Close
Close