Ipari forradalom!

A múltban az ipari forradalmak elkerülhetetlenek és szükségesek voltak, sokaknak fájó változásokat hoztak.

Az ipari forradalmak azért elkerülhetetlenek, mert a túlnépesedés, a fogyasztás, a vásárlói igények, a mérhetetlen éhségünk, pazarlásunk fenntarthatatlanná válna nélkülük.

Az ipari forradalmak mindig technológiai alapúak voltak és elkerülhetetlenül megváltoztatták a társadalmak struktúráját, felpörgették a gazdaságot és esetenként olyan technológiához kapcsolódtak ami egy új energiahordozóra épült.

1. Az első ipari forradalom a feudalizmus végét hozta el, a szén forradalma volt, mely energiahordozót a gőzgépekben alkalmazták. Energia: Szén Technológia: Gőz, lyukkártyás adattárolás. Társadalom: Kapitalizmus Gazdaság: Bankok, Hitelek. Hatások: Társadalom strukturális megváltozása, munkanélküliség.
2. A második ipari forradalom a sorozatgyártás (Ford) és az elektromos hálózatok (Tesla), elektromos áram és a vegyipar forradalma volt. Energiahordozó: olaj, szén, gáz, vízerőművek.  Technológia: belsőégésű motorok, acélipar, vegyipar, sorozatgyártás, váltóáram, elektromos hálózatok, analóg adattárolás és továbbítás(telefon, bakelit, telegráf stb.). Társadalom: szocializmus, nemzeti szocializmus. Hatások: 1./2. világháború. 1928-as gazdasági válság. 
3. A harmadik ipari forradalom már a robotok forradalma volt, a 70-es években elkezdték az automatizált számítógépek által vezérelt gyártósorok alkalmazását (tipikusan az autógyártásban és az elektronikai cikkek gyártásában tetten érhető). Megjelentek a személyi számítógépek. (először az orvostudományban és a hadászatban, majd az átlag felhasználói szinten. Az új energiahordozó ami megjelent, az atomenergia. Energia: atomenergia, szélenergia, napenergia.  Technológia: tranzisztor, mikrocsipek, számítógépek, lézer, űrkutatás, digitális adattárolás, GMO. Társadalom: modern demokrácia, szabad választások, szabad vallásgyakorlás.
4. A negyedik ipari forradalom első átmenete a széles sávú internet és mobil számítógépek és mobiltelefonok voltak. Az ipari forradalom jelentős mérföldköve a dolgok hálózata, a szociális hálózatok a virtuális térben. Ez a forradalom az adatokra támaszkodik, Az adat a legértékesebb princípiumok közé lépett, már nem csak energiáról, energiahordozókról/nyersanyagokról beszélünk, hanem az adatokról is. Mielőtt még azt gondolnánk, hogy ez egy teljesen új keletű világszemlélet,  le kell szögeznem, hogy az adatok mindig is nagy jelentőséggel bírtak a földi élet kialakulásától kezdődően. Hiszen a legelső RNS-ek vagy DNS-ek is adatokból állnak, nem mások, mint adattárolók. A jelenlegi technológiánkkal eljutottunk arra a szintre, hogy a felhőalapú rendszerek segítségével olyan mennyiségű adatot tudunk feldolgozni, hogy az egy átlag ember számára már felfoghatatlan. A dolgok internetje lehetővé teszi számunkra, hogy valós időben monitorozzuk az egész világot, mindenbe szenzorokat szerelünk, akár saját magunkra is. Az okos hálózatok a felhasználói adatok begyűjtésével energiát spórolhatnak meg. Az elektromos hálózatok modernizálása is folyamatban van, ezek az okos hálózatok élőben kapcsolják össze a fogyasztókat az éppen leghatékonyabb termelővel, pl. ha az Északi-Tengeren fúj a szél és Európa déli részén nem és  a nap sem süt, akkor egy okos hálózat összekapcsolja a keresletet a kínálattal – az ilyen technológiákhoz természetesen a globalizáció elkerülhetetlen és a begyűjtött adatok nélkül nem működik. Lassan az otthonaink és a járműveink is folyamatosan adatokat szolgáltatnak, ami az energiaipar számára nélkülözhetetlen lesz a jövőben. Az USA-ban már megtörtént, hogy a világhálóra csatolt klímaberendezéseket a legnagyobb nyári kánikulában központilag leszabályozták, hogy bizonyos hőmérséklet alá ne lehessen beállítani azokat. Itt el is jutottunk az ipari forradalom társadalmi kihívásosaihoz – mikor a emberek személyes szabadsága korlátozva van az adatok felhasználásával és az okos hálózatok alkalmazásával. A modern technológiáink lehetővé teszik, hogy a statisztikai adatokat élőben változtassuk át “jóslatokká”, valós időben reagáljanak az alkalmazásban lévő rendszerek a fogyasztói trendekhez, kiugrásokhoz. Az ipari forradalom 4.0 teljesen átformálhatja az energiaipart, napjaink legnagyobb háborús konfliktusa is köthető ehhez a trendhez. Úgy tűnik, az európai országok egyre inkább arra törekednek, hogy energiafüggőségüket a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsék, Európa szerte sok milliárd EURO-s mértékben támogatják a háztartások alternatív energiára való átállását és az okos hálózatok kiépítését is. Ausztráliában és az USA-ban már tároló telepeket is létrehoztak, hogy a szakaszosan termelő alternatív erőművek által termelt áramot túltermeléskor tárolni lehessen. Az energiatárolók területén az elmúlt években robbanásszerű fejlődés tapasztalható, 30-40 éve elképzelhetetlen lett volna, hogy egy autó akkumulátora 10-15 év használat után is még 90% közeli kapacitással működjön. Az atomerőművek is veszélybe kerültek, olyan mértékű a fejlődés, hogy 20-30 év múlva már nem is nagyon lesz szükség rájuk, azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a jelenleg bezárt atomerőművek termelésleállásából eredő időszakos hiányokat gázturbinákkal próbálják pótolni. Míg az összes eddigi ipari forradalomra volt időnk, hogy hagyjuk kibontakozni, addig a mai trendeket figyelembe véve – klímaváltozás, népszaporulat, pazarló fogyasztói társadalom, ijesztően fogyó nyersanyag és energiahordozók –  Tudomásul kell vennünk, hogy nincs idő a konzervatív energiapolitikával való harcra. Európa energiastratégiája 10 éven belül, feltehetően leverte volna a klasszikus energiahordozók árát. Tehát ha így gondolkodunk, akkor egyáltalán nem meglepő, hogy az egyik legnagyobb energiahordozókat értékesítő ország az “utolsó pillanatban” egy háborús konfliktust generált – ezzel az energiaárak a lejtmenetből emelkedésnek indultak (orosz-ukrán konfliktus), nekem meggyőződésem a kezdetektől, hogy ez a konfliktus kifejezetten a gáz áráról szólt, hiszen az olajjal szemben a gáztartalékok még hosszú évtizedeken keresztül rendelkezésre állnak. Az olajtartalékok, ha nem állunk át elektromos autókra, akkor kb 40 évig bírják csak. Tehát adott egy időszak, mikor éppen átállnánk az alternatív energiákra és az orosz atomerőműveket is sorban zárják be az EU-ban, de van egy cca. 10-15 éves lyuk az átállásban (saját becslésem), mikor gázerőművekkel pótolnánk a kieséseket. Európa ugyan egyre több villamosenergiát használ fel, azonban a technológiai fejlődés lehetővé teszi, hogy belátható időn belül nagyon minimálisra csökkentsük a földgáz erőművekben való felhasználását. Tehát nagyon úgy tűnhetett az oroszoknak, hogy az Északi áramlat 2-be beleinvesztált dollár milliárdok nem fognak 80-100 éven keresztül hatalmas extraprofitot termelni. Az energiaiparban ráadásul még drasztikusabb változások is beállhatnak, ha a fúziós reaktorok is üzembe állhatnak 20-25 éven belül, ezek a reaktorok olyan hevesen forgathatják fel a világunkat, hogy feltehetően társadalmi és politikai konfliktusok fognak eszkalálódni világszerte. Ha egyszer kiszabadul a szellem a palackból, akkor az komoly konfliktusok forrása lehet majd, a most úttörőnek számító alternatív energia szolgáltatók/infrastruktúrák birtokosai ill. haszonélvező léphetnek a most konzervatívnak mondható olaj/gáz és atomenergia szolgáltatók helyébe és feltehetően tűzzel-vassal, akár háborúkkal is küzdeni fognak a fúziós reaktorok ellen. 5 év múlva beüzemelhetik az első fúziós reaktort. Az eddigi ipari forradalmak kivétel nélkül társadalmi átformálódással jártak, új struktúrák, berendezkedések, ideológiák kerültek felszínre. Azonban egy teljesen gépesített automatizált iparban olyan mértékben szabadulna el a munkanélküliség, hogy a társadalomnak/politikának erre nincs egyelőre megfogalmazott válasza. A munkalapú társadalmakban a gyári munkások bére a robotok költségével versenyez majd. Az alapjövedelem gondolata a társadalom nagy részének igazságtalannak tűnik. Akár 1000 gyári munkás is helyettesíthető lehet 10 technikussal. A történelemkönyvek idekapcsolódó lapjai már elkezdtek megíródni, ahogy a régebbi lapokba beíródott Ford, Tesla, Teller Ede, úgy az új könyvek lapjaiba már beírhatjuk a Bosch Drezdai csipgyártó üzemét, ami teljesen az ipari forradalom 4.0 szabványai szerint készült el és szinte azonnali válaszként érkezett a covid járvány alatt előállt csiphiányra, ez a gyár egy év alatt épült fel és a világ csipgyártásának az egyharmadát hivatott fedezni. A tartomány fővárosában működő, 72 ezer négyzetméter alapterületű félvezetőgyárban már most 250-en dolgoznak, a tervek szerint az üzem 700 munkatársat foglalkoztat majd. – Összehasonlításul az Audi ipari forradalom 3.0-ás győri gyára 100 ezer négyzetméteren a gépjárműgyártással a kapcsolódó alkatrész- és szerszámgyártással, több mint 11.000 embernek ad munkát (2015). A bedolgozó vállalkozásokban dolgozók száma további tízezres nagyságú. Jól látható, hogy micsoda különbség van a két gyáróriás területére jutó dolgozók számában. Arról nem is beszélve, hogy a jövő gyáraiban csak technikusokra és mérnökökre lesz szükség, a többi feladatot már a mesterséges intelligencia és a robotok látják el. Tehát a munkalapú társadalom egyre inkább a tudás alapú társadalomra fog váltani. Mikor arra gondolunk, hogy egy gyárat kifejezetten be lehet kalibrálni a napelemek termelési ciklikusságához – nappal termel, mert akkor ingyen van az áram – akkor igen ijesztő kép vázolódhat fel bennünk, mikor arra gondolunk, hogy egy-egy ilyen gyár saját napelem teleppel rendelkezik és az energia terén is önellátásra törekszik. Vagy ha példát vesznek a google-tól akkor vízerőművek mellé telepítik őket. További aggályos tény, hogy ha a fogyasztói pazarlást vissza szeretnénk szorítani, akkor a termelés is visszaeshet, a gazdaságok állandó növekedését más alapokra kell helyzeni. Ehhez már most is alternatívát nyújt pl. a facebook, aminek a részvényi folyamatos növekedésben voltak az elmúlt évben úgy, hogy a valós értékét nem más adja mint az emberek által megosztott adatok és információk. 2020-ban élesben is beindult az a kreditprogram Kínában, aminek már hatodik éve zajlik a kötelező kísérleti szakasza: 0-24-ben fogják megfigyelni a lakosokat az utcákon felszerelt okos kamerákkal és a cselekedeteik alapján pontszámokat osztanak nekik, ami megmutatja, mennyire jó állampolgárok. Aki ügyes, annak sokkal jobb és olcsóbb lesz az élet, aki viszont valamiért a rendszer rosszabb végét kapja el, annak nagyon megnehezíthetik a mindennapjait. Kínában szépen lassan kiépítik a világ első digitális diktatúráját, ahol az emberek minden lépéséről tudni fog a kormány és a hatóságok. Akár jövőkép lehet az is, hogy a társadalom perifériájára szorult emberek alapjövedelmét algoritmusok fogják meghatározni a viselkedésmintájuk alapján, szélsőséges esetekben a rendszerellenes viselkedés komoly büntetést is vonhat maga után. A kínai kísérlet alkalmával egyébként már vonták be állampolgárok útlevelét. A másik járható út lehetne esetleg az adatok “forintosítása”, egy ilyen rendszerben pl. a facebook felhasználók az általuk megosztott adatok mértékében részesülhetnének a bevételből. A google szintén hasonló cipőben jár. Régebben már írtam arról, hogy az önvezető autók bevezetésekor egy-egy taxitársaság esetleg részvénytársasággá alakulhatna és önvezető autókat vásárolva minden volt taxis részvényes lehetne. Természetesen ezek nem törvényszerűségek, a jelenlegi trendek nem az utóbbiak felé mutatnak, az alapjövedelem ilyenfajta bevezetése nagy eséllyel egy digitális diktatúrává válna, a példaként felhozott taxi társaságok valószínű feloszlanak és állami, vagy amúgy is a társadalmi ranglétra felső szegmensében elhelyezkedő milliárdosok, vagy már a mostani rendszerből is profitáló nagyobb cégek fogják tulajdonolni őket. A facebook-nak esze ágában sincs megosztani a jövedelmét azokkal akik generálják nekik azt. Pedig nagyon úgy néz ki, hogy jogi alapokat kell teremteni az adatokkal kapcsolatban, ugyanis most úgy néz ki a képlet, hogy az adatok teljesen értéktelenek egészen addig míg előteremtik azt a felhasználók, majd mikor a facebook rendszerébe azok bejutnak és statisztikák készülnek belőlük, a felhasználókat bekalibrálják, hogy milyen reklámokat érdemes nekik küldeni, vagy politikai kampányokat, akkor hirtelen hatalmas értékké válnak.

Drezda, Németország – Teljesen hálózatba kapcsolt, adatközpontú és önoptimalizáló: a világ egyik legkorszerűbb chipgyárát nyitotta meg Drezdában a Bosch. A magas fokon automatizált, teljes mértékben hálózatba kapcsolt gépek és az integrált folyamatok a mesterséges intelligenciával (Artificial Intelligence; AI) ötvözve intelligens gyárrá és az Ipar 4.0 úttörőjévé teszik a drezdai létesítményt. A csúcstechnológiával felszerelt gyárat 2021. június 7-én Dr. Angela Merkel német szövetségi kancellár, Margrethe Vestager, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke és Michael Kretschmer, Szászország miniszterelnöke virtuális jelenlétében avatták fel.

Az Ipar 4.0 úttörője
Önállóan gondolkodó gépek, karbantartás akár kilencezer kilométer távolságból, beépített kamerákkal ellátott szemüvegek: a drezdai a világ egyik legkorszerűbb félvezetőgyára. „A mesterséges intelligencia és a dolgok internete kombinációjának köszönhetően megteremtjük a termelés folyamatos és adatalapú fejlesztésének alapjait” – hangsúlyozta Dr. Volkmar Denner. Mindez azt jelenti, hogy a félvezetőgyár összes adatát – származzanak a gyártóberendezésektől, az érzékelőktől vagy a termékektől – egy központi adattárolóban gyűjtik. Ennek eredményeként másodpercenként 500 gépelt oldalnyi gyártási adat áll rendelkezésre az üzemben – ami már egyetlen nap alatt is több mint 42 millió oldalt jelentene. Az adatokat ezután mesterséges intelligencia alapú technológia segítségével értékelik, melynek során az önoptimalizáló algoritmusok az adatok alapján megtanulnak előrejelzéseket készíteni. A gyártási és karbantartási folyamatok így valós időben elemezhetők. A mesterséges intelligencia (AI) egyik algoritmusa például a termékek legkisebb rendellenességeit is észleli, amelyek specifikus hibaképek, úgynevezett szignatúrák révén válnak láthatóvá az elektronikai lapkák (wafer) felületén. Az okokat azonnal elemzik és a folyamatbeli eltéréseket haladéktalanul korrigálják, mielőtt még befolyásolhatnák a termék megbízhatóságát. „A mesterséges intelligencia a kulcs a félvezetők gyártási folyamatainak és minőségének további javításához” – magyarázta Dr. Volkmar Denner. Mindez a félvezetőtermékek sorozatgyártásának gyors beindítását is lehetővé teszi, megtakarítva az autóipari ügyfelek számára a széles körű tesztelést, ami egyébként feltétlenül szükséges lenne egy-egy új gyártás jóváhagyásához. A karbantartási munkák szintén optimalizálhatók a mesterséges intelligencia alkalmazásával. Az algoritmusok pontos előrejelzéseket adhatnak, hogy szükséges-e – és ha igen, mikor – az egyes gyártóberendezések és robotok karbantartása vagy utánállítása. A munkák tehát nem rögzített ütemterv szerint zajlanak, hanem pontosan akkor kerül rájuk sor, amikor szükséges – még időben, mielőtt problémák merülnének fel. Bosch

 

Sz.Balazs

Van egy pozitív befejezésed ehhez a bejegyzéshez – írd le!