Egyszerű mint a pofon – mégsem terjedt el még a világon. A legtöbb ember fejében költséges és bonyolult akkumulátorokkal működő energiatárolók jelennek meg, amikor a szél, illetve a napenergiáról beszélünk. Az a Bullsiht, hogy “éjjel nem süt a nap”, most már egyre jobban kezd megdőlni.
Az Ukrán-Orosz háborús konfliktus feltárta Európa számára, hogy nem hagyatkozhatunk egyik országra sem kizárólagosan energiaügyben és az energiahordozók területén is több lábon kell állnia Európának, ha nem akarja magát kényelmetlen/zsarolható helyzetben találni.
Arról már korábban írtam, hogy sem a konzervatív, sem a jelenlegi technológiákat védő “szakértőknek” nincs igaza nagy valószínűséggel és mindegyik irányvonal egy már meglévő technológiát ill. energiahordozót/tárolót részesít előnyben, ezáltal próbálják kizárni az új technológiák/megoldások kibontakozását. Míg sokan arra hivatkoznak, hogy elfogy a lítium (ami szerintem baromság), addig mások arra hivatkoznak, hogy a jelenlegi technológiák teljesen alkalmasak az átállásra, azonban nyilvánvalóan mindegyik álláspont kiegészítést igényel.
Egy Olasz Start-up vállalat az Energy Dome, melyet példamutatóan 44 millió dollárnyi befektetési alappal az olasz olajipari konszern az ENI is támogatott a kezdetekben, olyan rendszert alkotott meg mellyel nagy valószínűséggel meghódítja majd a világot, a rendszer tárolási hatásfoka 75%-os (RTE) – ez igen figyelemreméltó szám és a világ érdeklődését is felkeltették vele, az elmúlt évben a világ több pontján is készültek már a co-akkumulátor tárolók.
A működési elve rém egyszerű CO₂ gázt sűrítenek cseppfolyóssá, a CO₂ lehetővé teszi a nagy sűrűségű energiatárolást anélkül, hogy extrém kriogén hőmérsékletekre lenne szükség (átlag légköri hőmérsékleten tárolható), mikor energiára van szükség a gázt engedik kitágulni a térfogat növekedést kihasználva turbinákat hajtatnak meg vele (így működik az atomerőművekben is az áramterelés, csak ott e felmelegített vízgőz hajtja a turbinákat).
A folyamat azzal kezdődik, hogy a CO₂-gázt egy nagy, lezárt tartályban tárolják. Amikor energiát táplálnak be a rendszerbe, a gázt egy kompresszoron nyomja át, hogy folyadékká kondenzálja, miközben a kompresszióból származó hőt felfogják és tárolják, hogy később újra felhasználják.
Amikor elérkezik az energia kisütési ideje, a tárolt hőt a folyékony CO₂ ismételten elpárologtatására használják fel, és annak tágulása – ahogy az gázzá alakul és visszatér a kupolába – egy turbinát hajt meg, amely energiát termel.
A gáz zárt rendszerben kering, így a környezetbe nem juthat ki, tehát semmi környezetszennyezéssel nem lehet kalkulálni. A tárolóüzemek élettartamát, cca. 30 évre teszik. Csak a levegőből is kivonható co2-őt, vizet és fémet használnak fel a megvalósításhoz és üzemeléshez.
Térfogat környezeti feltételek mellett – 0,55 m3
Nyomás tárolási körülmények között – Magas nyomás (70 bar)
Hőmérséklet Tárolási körülmények között – Környezeti hőmérséklet
Mennyiség tárolási körülmények között (sűrített állapotban) – 1,3 liter
Energia tárolási sűrűség – 66,7 kWh/m3
