Elég komoly az infláció… és romlik a Forint.

A KSH mérései szerint az élelmiszerek csoportján belül legjelentősebb a drágulás

a margarin 58,1, a sajt 43,4, a száraztészta 39,9, a kenyér 39,7, a baromfihús 37,1, a tejtermékek 36,5, a tojás 34,3, a péksütemények 31,1, a tej 24,9 százalékkal drágult. Átlag alatti mértékben, 11,3 százalékkal nőtt a sertéshús ára, a csokoládé, kakaó 6,5, a cukor 5,7 százalékkal került többe.

A Forint gyengülése nagyban hozzájárult az inflációhoz.

Május elejéig nagyjából együtt mozogtunk a lengyel Zlotyval, aztán valami megváltozott.

Áprilisban az Európai Bizottság elindította Magyarországgal szemben a jogállamisági eljárást, az uniós források folyósításáról pedig azóta sincs megállapodás. A kormány részéről igyekeznek optimista nyilatkozatokat tenni azzal kapcsolatban, hogy a tárgyalások jól haladnak és az év második felében megszülethet az alku. A befektetők egy része azonban borúsabban látja a helyzetet és már kezdik beárazni, hogy nem lesz alku a kifizetésekkel kapcsolatában.

A kormány költségvetési kiigazító csomagjával sem volt maradéktalanul elégedett a piac, hiszen az részben különadókra épül, melyeknek üzenete negatív az üzleti környezet szempontjából.

Egyre jobban kezd kirajzolódni a gazdaságunk külső egyensúlyának a megbillenése, hiszen a fizetési mérleg és a külkereskedelem egyenlege is erősen negatív lett. Ezekre a belső tényezőkre jött még rá a dollár erősödése, az amerikai deviza három hónap alatt 7%-ot javított az euróval szemben. A forint pedig úgynevezett magas bétájú devizaként leköveti a dollár mozgását ellentétes irányban, vagyis amikor az amerikai fizetőeszköz erősödik, akkor a forint jó eséllyel gyengül. A rossz hír, hogy a fenti negatív hatások egyelőre nem enyhülnek, sőt nem is látszik, mikor javulnának.

Világviszonylatban az elmúlt 2-3 hónapot tekintve a Forint volt a második legjobban romló valuta a világon, csak a Csílei Pezó “előzött” be bennünket.

A Rubel erősödik és a Dollár is erősödik, az energiahordozókat dollárban fizetjük, vagy rubelben, mindkét valuta erősödött az elmúlt hónapokban, így bármelyiket választjuk mindenképpen drágulnak az energiahordozók, ráadásul a rubel mesterségesen lett feltornázva az elmúlt hónapokban, tehát kalkulálni sem lehet vele a jövőre tekintve. A tározóinkat fell kell tölteni, így belekényszerülünk, hogy a Forintot nagy mennyiségben adjuk ki Dollárért, vagy Rubelért – ez a kereslet-kínálat alapelvén további romlást eredményez a Forintnak.

Az üzemanyagárak befagyasztása és a rezsicsökkentés is visszaszorító hatású, de ha már itt tartunk, akkor ugyanezt kellet volna alkalmazni az építőanyagoknál is. A világpiaci szereplők bizalma az ilyen intézkedésekkel szemben viszont romlik.

Az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont újlakás-piaci adatbázisa szerint a fajlagos budapesti újlakás-árak a 2021 és 2022 február közötti egy év alatt több mint 23 százalékkal nőttek, ilyen áremelkedésnél a befektetési ingatlanok nem tudják a bérleményekből eredő hozamokat garantálni ezért az albérletek, irodabérletek árait is emelni kell – ennek alapvetően inflációs hatása van. 

A CSOK otthonteremtési hitellel berobbantották az ingatlanpiacot, tökéletes megoldás volt a belső gazdaságunk élénkítésére, de ez magával rántotta az építőanyag árakat, és a kapcsolódó szolgáltatások árait is, ezzel maga a CSOK értéke is inflálódott, ezek a szektorok olyan szintű áremelkedést produkáltak, hogy nagyon nehéz lenne azt mondani, hogy nincs inflációs hatásuk.

A befektetési ingatlanok tulajdonosai miután szembesültek az infláció és a Forint romlásának a mértékével, egyre inkább vonakodnak eladni az ingatlanjaikat – mondván “biztonságban a vagyonom az ingatlanban”‘ – ezzel szűkül a piac, aminek újabb áremelkedés és infláció a hatása, a vásárlóerő azonban egyre csak csökkenni fog, így hatalmas hitelállomány összpontosul a lakosságnál, A brutális jegybanki kamatemelésekkel az állami értékpapírokba való befektetői kedvet szeretnék növelni, azonban ezzel emelkednek a hitelek kamatai is, ezzel szemben ingatlanpiacban egyre csak nő a hitelállomány, ami egyre drágább, holott a kamatemelés pont ellenkező hatással kellene legyen a hitelfelvételekkel kapcsolatban – tehát a kamatemelés és az ingatlanpiac együttes felpörgetése nem igazán szép jövőt jósol. (emlékezzünk a 2008-as gazdasági világválságra, ez pont hasonló szituációból indult ki anno az USA-ban)

A szolgáltatói szektor árait is felverik az ingaltárak és a Forint romlása is. A drágán megvett/bérelt ingatlanok viszik a pénzt a cégektől, emelkednek az iroda bérleti díjak, az iparban és mezőgazdaságban elengedhetetlen tárolók/raktárak bérleti díjai, az energia árak is emelkednek, drágább a hosting, a villanyszámla a gyárban, az állattenyésztésben is és sokkal  magasabbak a betakarítási költségek a mezőgazdaságban (bár az üzemanyagárak befagyasztása ezen korrigál, de ne felejtsük el, hogy az ebből eredő megtakarítást is kifizeti valaki) ezek az emelkedések a végfelhasználóknál csapódnak le, az élelmiszer árak, szolgáltatói árak emelkedésével – ergo inflációval.

A klímaváltozással is komoly áremelkedések várhatók. A Kárpát-medence éghajlata alapvetően inkább száraz, mint nedves, az átlagos éves csapadékmennyiség körülbelül 500-750 milliméter. Ám az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez a szám egyre csökken. Ennek nagy része pedig jellemzően egyszerre hullik le, ezért nincs elég ideje felszívódni a talajban, majd átfolyni a talajfelszínen és a vízgyűjtőn, és aztán átszivárogni a különféle vizekbe, ki a Kárpát-medencéből. A térség melegebb éghajlata pedig csak fokozza a szárazságot. Ezért mezőgazdasági tevékenységet biztonsággal jelenleg csak öntözéssel lehet végezni. Ami az élelmiszerárak emelkedését jelenti.

A kör végén a legutolsó intézkedés amit tehet az MNB, hogy minél több Forintot nyomtat, további hiteleket ad ki, ami egyenesen a fizetőeszközünk romlásához vezet, így az ördögi kör bezárult, mert ennek is komoly inflációs hatása van, ezekben az esetekben jönnek a gazdasági korrekciók (válságok) – ezért ciklikus a gazdaságunk. A túlpörgetett részvények árai esnek, ezzel is elpárolog a befektetők és a lakosság vagyona ill. a hitelek bedőlnek és ezzel párhuzamosan általában bezuhannak az ingatlanárak, ha nincs másban tartalékuk az embereknek, akkor ebben az esetben is veszítenek, amikor muszáj kiszállniuk a befektetésükből és eladni az ingatlant.

Eljutottunk hát az élelmiszer árak emelkedésétől egy felettünk lebegő fekete felhő képéig. Még bízhatunk az újabb intézkedésekben, esetleg az uniós segítségben. De bármit is akarunk tenni a fenti folyamat továbbgyűrűzésének megakadályozására, most kell lépni.

Az inflációt a másik oldaláról itt ismerheted meg.