Kína engedélyezte a génmódosított mezőgazdasági növények termesztését

Kínában engedélyezték a génmanipulált növények termesztését, Ezzel komoly vetélytársra talált az USA.

Átmeneti megoldásnak jó lesz – mennyi időnk van még?

Bár Kína volt az első olyan ország, amely 1988-ban vírusálló dohánynövényeket hozott forgalomba, más növények génmanipulálásban elmaradt a világtól. A GM kukorica és rizsfajták egy évtizeddel ezelőtt “biológiailag biztonságos” tanúsítványokat kaptak, de soha nem érték el velük a kereskedelmet, részben a fogyasztói ellenérzések miatt. A pamut maradt az egyetlen GM növény, amelyet széles körben termesztenek Kínában.

Figyelembe véve geopolitikai befolyását és különösen a globális élelmiszer-kereskedelemhez való növekvő hozzájárulását, a kínai biotechnológiának hatalmas globális-gazdasági és környezeti jelentősége van.

Kína egy 10 éves kísérleti ciklus végénél tart a génmódosított növényekkel kapcsolatban. Az eredmények azt mutatták, hogy a kínai GM szójabab és a kukorica kiválóan ellenáll a rovaroknak és herbicidekkel szemben is rezisztens (növényvédőszereknek ellenálló), magas hozamokat ígér és ökológiai előnyökkel rendelkezik, jelentette ki Liu Peilei, a Mezőgazdasági és Vállalati Minisztérium tudományos és technológiai oktatási osztályának mezőgazdasági GMO Biztonsági menedzsment osztályának igazgatója.

Kína lakossága nagyjából 1,4 Milliárd fő. Az élelmezése ennyi embernek, figyelembe véve az ország területét, jelenleg nem megoldható kizárólag a kínai agrár termékekkel. A génmódosított növények hatalmas segítséget nyújthatnak a lakosság élelmezése szempontjából. Kínának sokkal kevesebb élelmiszert kellene vásárolnia más országoktól és feltehetően így több függőséget is ki tudnának küszöbölni – ami geopolitikai szempontból jelentene előnyt az ország számára.

A föld lakossága jövőre eléri a 8 Milliárdot – nagyjából évente 100 Millió fővel gyarapodik az emberiség, A jelenlegi mezőgazdasági gyakorlatok nemsokára fenntarthatatlanok lesznek, ha nem alkalmazzuk a génmanipulált növényeket, amik sokkal magasabb hozammal kecsegtetnek, ellenállóbbak a kártevőkkel és betegségekkel szemben is, akkor elkerülhetetlenül éhezésbe taszítunk egyre több embert a világon. A lenti statisztikából tisztán látható, hogy képtelenek vagyunk uralkodnia a rossz szokásainkon és ha hozzáférünk, akkor sok esetben a kóros elhízásig eszünk, míg a bolygó más részein sokan éheznek – akik közül egyre többen akarnak a kimeríthetetlennek tűnő szupermarketekben vásárolni, gyorsétteremekben unaloműzésből étkezni és egyre többen kívánják azt az életet, amiben évente 1,3 milliárd tonna élelmiszert dobunk ki a kukába.

A populáció gyarapodásával párhuzamosan válnak használhatatlanná a megművelhető földterületek, köszönhetően az éghajlat változásnak és az eróziónak. A környezethasználat már meghaladta bolygónk ökológiai kapacitásait, az emberiség egy év alatt nagyjából 1,7 Föld ökológiai kapacitását használja fel, azaz feléli jövőjét. A nyersanyagok kitermelési rátája 2000 óta gyorsul, növekedési üteme évi 3,2%.

Jellemzően az amúgy is szegénységben élő afrikai országokban és Indiában mutat még mindig emelkedő tendenciát a népszaporulat. Kína is hatalmas ugráson ment keresztül, de várhatóan itt stagnálni fog a népesség. Alapvetően arról van szó, hogy a jelenlegi fogyasztás nem fenntartható, hiába stagnál vagy csökken a népesség az EU-ban, ha fokozódik a pazarlás. Amikor pazarlásról beszélünk akkor nem csak az élelmiszerekről van szó, hanem általánosságban a föld nyersanyag tartalékairól is.

Az adatok tájékoztató jellegűek worldmeters.info pontos idő: 2022. 03. 14. 16:00

Környezet
1 035 832	Idei erdőveszteség (hektár) 2022. 03. 14. 16:00
1 394 510	Idei talajerózió általi földveszteség (ha) 2022. 03. 14. 16:00
7 244 839 290	Idei CO2 kibocsátás (tonna) 2022. 03. 14. 16:00
2 390 139	Idei sivatagosodás (hektár) 2022. 03. 14. 16:00
1 950 429	Idei mérgező ipari vegyianyag-kibocsátás levegőnkbe, földünkbe, vizünkbe (tonna)
Élelem
859 189 986	Alultáplált emberek a világban 2022. 03. 14. 16:00
1 724 335 119	Túlsúlyos emberek a világban 2022. 03. 14. 16:00
804 566 100	Kövér emberek a világban 2022. 03. 14. 16:00
21 551	A ma éhenhaltak száma 16.00
$ 434 179 460	Kövérséggel kapcsolatos betegségekre ma költött pénz az USA-ban 16:00
$ 133 218 892	Súlycsökkentő programokra ma költött pénz az USA-ban 16:00
Víz
8 637 673	Idei vízfogyasztás (milliárd liter) 2022. 03. 14. 16:00
167 718	Idei, vízzel kapcsolatos betegségek miatti halálozások 2022. 03. 14. 16:00
783 848 840	Megbízható ivóvízhez nem jutó emberek 2022. 03. 14. 16:00
Energia
328 914 527	Mai energiafelhasználás a világban (MWh), 16:00 ebből:
279 990 618	– nem megújítható forrásokból (MWh)
49 531 659	– megújítható forrásokból (MWh)
2 060 994 776 573	A Földet ma érő napenergia (MWh)
67 460 297	Mai olajkitermelés (hordó) 16:00
1 444 713 971 016	Maradék olaj (hordó) 2022. 03. 14. 16:00
15 066	Napok az olaj végéig 2022. 03. 14. 16:00
1 083 225 692 562	Maradék gáz (boe) 2022. 03. 14. 16:00
57 012	Napok a gáz végéig 2022. 03. 14. 16:00
4 297 217 421 367	Maradék szén (boe) 2022. 03. 14. 16:00
148 180	Napok a szén végéig 2022. 03. 14. 16:00

Példák arra, hogyan változtak a fogyasztói szokásaink:

Jellemző, hogy egy általános használati cikket a 90-es években (pl. autók) sokkal hosszabb élettartamra terveztek, mint manapság. A váltóműveket pontosabban kalibrálták be a motor nyomaték és teljesítménygörbéjéhez, az autók karosszériáit áramvonalasra tervezték.

A divat megváltozott – ezt a marketing elhitette velünk egy sima limuzin már nem trendi 2022-ben, helyette a SUV és benzin-hybrid megoldások kerültek előtérbe. A hybrid rendszerek elterjesztésével hatalmas mennyiségű ritkaföldfém kerül kibányászásra, aminek az újrahasznosítása még nem teljesen megoldott. A formavilágát tekintve a nagy légellenállású SUV karosszériák és a hatalmas kerekek jöttek divatba, amik még tovább növelik a jármű fogyasztását – hivatkozva több helyen arra, hogy Kínában ez az általános igény (az egyik legnagyobb felvásárlóerőt biztosítja az autók piacán Kína). Tehát az általános marketingnek (divat) köszönhetően nem igazán történt előrelépés 30 év alatt, ami üzemanyagot a bonyolult technológiákkal/megoldásokkal esetleg megspóroltunk volna azt a marketing és a divat elvette – sőt ha azt nézzük, hogy egy 1,5L benzines autó közel 2 tonnával hány km-t tud megtenni komolyabb motorjavítás nélkül, akkor várhatóan ezeknek az autóknak az élettartama sem lesz összehasonlítható a 1992-eséhez (a példában feltüntetett típus nem ritka, hogy 60000 km-t is elfutott és akár 20 évig is üzemben volt). Vajon ezekkel a trendekkel vigyázunk a környezetünkre? – azt gondolom, hogy valójában nem szempont még mindig a környezet, csak a gazdasági mutatók számítanak, hiszen a hybrid technológia olyan fejlődésben van, hogy szinte évenként lehet új dolgokat divatba hozni és ezzel rákényszeríteni a vásárlókat, hogy lemondjanak az akár 2-3 éves autóikról is. És mindeközben 30 év elteltével globálisan az olaj felhasználása egyre csak fokozódik. Az autók divattermékek lettek, nem pedig eszközök – amikkel minél biztonságosabban és olcsóbban eljutunk A pontból B pontba.

A játékiparban és szoftvergyártásban hasonló trendekkel találkozhatunk, míg a régebbi (5-6 évvel ezelőtti) játékokhoz képest a grafikai élmények kevésbé, vagy inkább sok esetben egyáltalán nem javulnak, a régi videókártyáinkkal már talán nem is tudjuk futtatni az új programokat, sok esetben csak az új protokollok miatt, ezzel serkenti szoftver-ipar a hardverek piacát. A windows 11, a 4. generációjú intel processzorokkal nem indul már el, mert csak simán nem támogatják a windows részéről azokat. Rengeteg számítógép fut ilyen processzorokkal – hihetetlen pazarlás lenne most az, ha a világ átállna a windows11-re. Az android telefonok, sok esetben csak pár évig támogatják a szoftverfrissítést és a támogatás lejártával  a felhasználók arra kényszerülnek, hogy kidobják a telefonjukat, pedig forradalmi változás nem történik rendszerben. Tehát jelen esetben a világunk hihetetlen pazarlásba van belekényszerítve, úgy, hogy egyre több ember mondja azt, hogy “úgy szeretnék élni mint a városiak”, így egyre több ember költözik olyan helyekre ahol az álmait megvalósíthatja – amik nem másból állnak sok esetben, mint egy csúcsmobil, vagy új autó stb. stb. – ezek a tömeges igények Magyarországra levetítve nem tűnnek nagy pazarlásnak, de ha Kínára, Indiára, vagy Afrikára gondolunk, akkor hihetetlen nyersanyagigényről és szemét felhalmozásáról beszélhetünk.

A ruhaipar is a divatra épül, olcsó hamar eldobható ruhákat akarunk ami megfelel az éppen aktuális – sok esetben pár hónapig tartó – divatnak. Nem cél a tartósság és a környezetkímélés, a környezetet súlyosan károsító eljárásokkal készülnek és minőségükben sok esetben tényleg csak pár hónap élettartamra vannak tervezve. Formáikban, kinézeteikben általánosan olyan holmikat hoznak divatba, amik igazából nem is esztétikusak, feltehetően azért, hogy ha már lejár az aktuális trend, akkor semmi esetre se vegye fel azt a tulajdonosa.

A fejlődés zsákutcája?

Láthatjuk, hogy új technológiákra és újfajta életfelfogásra van szükség, azonban az új technológiák finanszírozását csak a gazdaságból lehet kinyerni, tehát ha veszünk egy új autót akkor annak az árába bele van kalkulálva az adott autógyár kutatási és fejlesztési költsége is – de milyen aljas dolog az, ha az autógyár egyre csak jobban belekényszerít abba, hogy minél előbb vegyek új autót, közben a fejlesztésekkel csak minimális, vagy semmilyen eredményt nem érünk el a fenntarthatóságot tekintve – főleg ha beleszámoljuk, hogy  egyre fiatalabb autók kerülnek a roncstelepek örök süllyesztőibe – ahonnan csak nagyon magas energia igénnyel lehet újra hasznosítani azokat ill. sok részüket egyáltalán nem is lehet. Tehát eljutunk oda, hogy a kutatásokat esetleg államilag kellene finanszírozni és az alkalmas cégeknek/gyáraknak eladni azokat, akiket esetleg kényszeríteni lehet, hogy törekedjenek a tervezésnél és a felhasznált anyagok minőségét tekintve is a magasabb élettartamra és a gazdaságosságra is. Moduláris alapon tervezzenek eszközöket, amiken esetleg még dizájn elemeket is lehessen cserélni, vagy egyszerűen akár motort is egy autóban – ez nem lázálom, hiszen az elektromos autók elég egyszerű konstrukciók a hibrid és a belsőégésű motoros autókhoz képest. A mobil gyártók forradalma is el kell hogy érkezzen a moduláris eszközök gyártásával. Ruhákat csak szigorúan újra hasznosítható anyagokból kellene gyártani, a gyártási technológiákat ellenőrizni, hogy mennyire környezetszennyezőek azok…