Lehet, hogy Venezuelával kapcsolatban valamit nagyon elszámolt az USA – és most próbálják korrigálni?
Venezuela fontosságáról már írtunk és arról is hogy miért is tölthet be esetleg fontos szerepet esetleg Brazília a 2022-es konfliktussal kapcsolatban.
Miután 1914-ben jelentős tartalékokat fedeztek fel a Maracaibo-tó közelében, az Egyesült Államokból olajmunkások özönlöttek be az országba. Számos venezuelai város felépítésében segítettek és ezzel együtt a baseball, a whisky és a nagy amerikai autók örökre megkülönböztették dél-amerikai szomszédaitól Venezuelát.
Venezuela kiemelkedő olajügyi minisztere, Juan Pablo Pérez Alfonzo még a legmámorítóbb napokban is arra figyelmeztetett, hogy a hirtelen megnövekedett olajvagyonnak buktatói is vannak: túlzott adóssághoz és a hagyományos iparágak pusztulásához is vezethet.
„Ez az ördög ürüléke” – jelentette ki Mr. Perez Alfonzo. – Megfulladunk az ördög ürülékében.
A következő években a bőséges olajbevételek ellenére Venezuela ismétlődő adósság- és pénzügyi válságok hullámvasútjával nézett szembe. A gazdagságban nem sikerült csökkenteni a korrupciót, sem a társadalmi egyenlőtlenséget. A 1990-es években megjelent a nemzeti színtéren egy volt ejtőernyős, Hugo Chávez, aki olyan forradalmat ígért, amely Venezuela olaját a szegény többség javára fordítja majd, magával ragadta a nemzetet.
A 2014–2016-os olajárválság során több mint 70%-kal visszaeső árak miatt súlyos gazdasági visszaesés alakult ki az országban. 2016 januárjában a Maduro-kormány “gazdasági vészhelyzetet” hirdetett. A gazdasági termelés csökkent, miközben az infláció hatalmas méreteket öltött.
A bajba jutott iparág 2019-ben szabadesésbe került, amikor az Egyesült Államok választási csalással vádolta meg Chavez utódját, Nicolás Maduro elnököt, és súlyos gazdasági szankciókkal sújtották az országot.
A választások alkalmával Donald Trump sajátos kampányba kezdett és közvetlenül a venezuelai hadsereghez szólt, hogy támogassák Juan Guaidó ellenzéki vezetőt, és eddigi legélesebb figyelmeztetését fogalmazta meg, ha továbbra is kiállnak Nicolás Maduro elnök kormánya mellett. – „Nem fogsz találni biztonságos kikötőt, sem könnyű kijáratot, sem kiutat. Mindent elveszítesz” – mondta az amerikai elnök beszédében a Floridai Nemzetközi Egyetemen Miamiban… „A hatalom békés átmenetére törekszünk, de minden lehetőség nyitva áll.” Maduro az állami televízióban sugárzott kijelentéseiben azzal vádolta Trumpot, hogy „szinte már náci stílusban” beszél, és azt gondolja, hogy parancsokat tud adni Venezuela hadseregének. “Ki a fegyveres erők parancsnoka, Donald Trump Miamiból?” – kérdezte Maduro. “Azt hiszik, ők az ország tulajdonosai.” tette hozzá. Maduro kritikusai szerint újraválasztása csalás volt, így a második ciklusa törvénytelen volt. Az Egyesült Államok és más országok elismerik Guaidót az ország jogos vezetőjének. Elnöksége alatt Trump állítólag tanácsadókat kérdezett meg, hogy lehetséges-e az amerikai katonai beavatkozás?
Hamarosan Venezuela olajpartnerei, bankárjai és ügyfelei felbontották a kapcsolatokat az országgal, ezzel a kitermelés olyan ütemben zuhant, hogy meghaladta az Öböl-háborúban tapasztalt iraki olajváláság mértékét, vagy az iráni válságot az iszlám forradalom után.
A szankciók arra kényszerítették az ország utolsó amerikai olajvállalatait, hogy hagyják abba a fúrásokat. 2020 decemberben arra jutottak, hogy el kell hagyniuk az országot, ha a Trump-kormány megszünteti a szankciók alóli mentességüket.
Maduro orosz és kínai partnerei sem próbálkoztak a kitörést elősegíteni, inkább még csökkentették a termelést és csökkentették az olajkereskedelmet…
Az Egyesült Államok kormánya szerint, hogy kompenzálja a bevételkiesést Maduro, az illegális aranybányászat és a kábítószer-kereskedelem felé fordult, ezzel tartja magát hatalmon. Maduro visszavonulása az olajtól a zsugorodó venezuelai gazdaságot a Kongói Demokratikus Köztársaság szintjére tolta le.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint 2015 óta több mint ötmillió venezuelai, vagyis minden hatodik lakos menekült el az országból, ami a világ egyik legnagyobb menekültválságát jelenti.
A benzinhiány és a járvány miatt már kiürültek Tucacas strandjai. A halakat, amelyek túlélést biztosíthatnák az itteni embereknek, megtizedeli a vízbe szivárgó olaj.
2019 – A Wagner Csoport Venezuelában:
A nyugati és az orosz sajtóban már 2019. január közepén felmerült, hogy Moszkva a Wagner Csoport nevű, orosz katonai magánvállalat 400 zsoldosát Venezuelába küldte, hogy segítse Madurót a hatalom megtartásában és az egyre kiterjedtebb ellenzéki tiltakozások elleni fellépésben. Műveleti szempontból egyáltalán nem bonyolult a Wagner néhány száz harcosát Venezuelába telepíteni, különösen akkor, ha csak kézi- és könnyűfegyvereket visznek magukkal. A Wagner bevetésére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Jurij Boriszov, a védelmi ipari komplexumért is felelős orosz miniszterelnök-helyettes 2019. január 31-én kijelentette, hogy Venezuela területén nem tartózkodnak orosz katonák. Lényeges elem azonban a nyilatkozat szóhasználata, Boriszov ugyanis vojennoszluzsajsije-ről beszélt, ami az orosz terminológiában a hivatásos katonákat jelenti. A Wagner állománya azonban formálisan nem tartozik ide (annak ellenére sem, hogy a szervezet roppant szorosan kötődik az orosz
katonai hírszerzéshez, a GRU-hoz), így alkalmazottai sem számítanak vojennoszluzsajsije–nek. Másképp fogalmazva tehát Boriszov irreleváns választ adott a kérdésre, hiszen csak annyit állított, hogy orosz katonák nincsenek Venezuelában, arról azonban nem mondott semmit, hogy a Wagner katonai magánvállalat alkalmazottai jelen vannak-e az országban.
Az orosz biztonság- és védelempolitikai szférához erősen kötődő Orosz Stratégiai Tanulmányok Intézetének (Rosszijszkij Insztyitut Sztrategicsesszkih Isszledovanyii, RISzI) helyzetértékelését is az amerikai beavatkozás narratívája határozza meg. Az intézetvezető Dél-Amerika szakértője, Igor Psenyicsnyikov egy nappal Guaidó nyilatkozata után, január 24-én úgy nyilatkozott a TASSZ orosz hírügynökségnek, hogy az Egyesült Államok kész a polgárháborúig is élezni a helyzetet, ha Maduro nem távozik a hatalomból. Psenyicsnyikov szerint az események „klasszikus színes forradalmi” forgatókönyv szerint zajlanak, ahol az információs eszközök és a propaganda meghatározó szerepet játszik abban, hogy a tömegek az utcára mentek. Ha pedig polgárháborúra kerülne sor, az ürügyül szolgálhatna arra, hogy az Egyesült Államok békefenntartó erőket küldjön az országba. Teljes dokumentum: Rácz András Nemzet és biztonság 2019/2
2020. november – Csaknem teljesen leállt az olajtermelés Venezuelában:
Egy évszázad után először nem termelnek pénzt olajfúrótornyok Venezuelában . Egykor a világ legnagyobb nyersolajkészletét kitermelő kutakat elhagyják és hagyják, hogy a mérgező gázok miatt narancssárga fénnyel fessék be az egykor virágzó olajvárosok légkörét. Az üzemanyaghiány miatt az ország megtorpant. A benzinkutaknál kilométereken át állnak a sorok.
Az az ország, amely egy évtizeddel ezelőtt Latin-Amerika legnagyobb olajtermelője volt, és évi 90 milliárd dollárt keresett az olajexportból, az idei év végére várhatóan 2,3 milliárd dollár nettó bevételre tesz csak szert – ez kevesebb, mint az ország gazdasági pusztulása elől elmenekült venezuelai migránsok összesített vagyona. Forrás: NewYorkTimes
2022. február 23. – Portfolio:
Magas rangú amerikai tisztségviselők érkeztek szombaton Venezuelába, hogy tárgyaljanak Nicolás Maduro elnökkel Moszkvától való esetleges eltávolodásáról Oroszország ukrajnai háborújával összefüggésben – jelentette a Reuters hírügynökség egy az ügyet ismerő, meg nem nevezett forrásra hivatkozva. Hosszú évek óta ez a legmagasabb szintű amerikai látogatás a dél-amerikai országban, és annak a washingtoni törekvésnek a része, hogy elszigeteljék a világban Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Egyes elemzők szerint az Egyesült Államok – annak ellenére, hogy szankciókkal sújtja Venezuelát -, mint potenciális alternatív kőolajbeszerzési forrásként tekint rá arra az esetre, ha Washington korlátozni akarná az Oroszországtól vásárolt olaj mennyiségét egy Moszkva elleni újabb büntetőintézkedésként a háború miatt.
A fehér házi és külügyminisztériumi tisztségviselők szombaton már tartottak is egy tárgyalási fordulót venezuelaiakkal, de a nyilatkozó forrás szerint eredménytelenül, és nem lehet tudni, hogy lesz-e újabb forduló
– írta a Reuters.
A látogatásról először a The New York Times című lap számolt be. A Fehér Ház és a külügyminisztérium egyelőre nem reagált az ügyet firtató kérdésekre – jegyezte meg a hírügynökség.
Az Egyesült Államok és több tucatnyi más ország szerint a 2013 óta elnök Maduro csalással nyerte meg a 2018-as elnökválasztást, ezért szankciókkal ki akarták kényszeríteni távozását, és az Egyesült Államok 2019-ben megszakította diplomáciai kapcsolatait Venezuelával.
Maduro azonban a hadsereg, Oroszország, Kína, Kuba és Irán támogatásával hatalmon maradt, és az amerikai kormányok az utóbbi években közvetlen kapcsolatot nem tartottak vele. Joe Biden mostani amerikai elnök kormánya is fogadkozik, hogy nem oldja fel a szankciókat Venezuela ellen, csak abban az esetben, ha az országban szabad választásokat rendeznek.
Még mielőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát, Maduro február 23-án kinyilvánította, hogy továbbra is támogatja Putyin orosz elnököt az Ukrajnával fennálló feszült helyzetben.
Emlékeztetett arra, hogy elődje és tanítója, Hugo Chávez (aki 1999 és 2013 között volt Venezuela elnöke) szintén támogatta Oroszországot, amikor Moszkva 2008-ban elismerte a két georgiai szakadár terület, Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét. Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes, aki közvetlenül Maduro támogató nyilatkozata előtt Caracasban járt, hangsúlyozta, hogy “Venezuela Oroszország stratégiai partnere ebben az egyre növekvő bizonytalanságban”.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki hivatal szóvivője szombaton Moszkvában újságíróknak nyilatkozva kijelentette: Oroszországot nem tudják elszigetelni az Ukrajna elleni hadműveletének kezdete óta bejelentett nemzetközi szankciókkal. A világ túlságosan nagy ahhoz, hogy Európa és az Egyesült Államok bármelyik országot is el tudja szigetelni – mondta.
2022. február 23 – Portfolio:
Támogatásáról biztosította Vlagyimir Putyin orosz elnököt Nicolás Maduro venezuelai államfő az ukrajnai válság közepette. Venezuela Putyin és Oroszország mellett áll, a bátor és igaz ügyek mellett a világban
– jelentette ki Maduro a minisztertanács ülésén, amelyet a televízió közvetített.
Maduro emlékeztetett, hogy elődje és tanítója, Hugo Chávez (aki 1999 és 2013 között volt Venezuela elnöke) szintén támogatta Oroszországot, amikor Moszkva 2008-ban elismerte a két georgiai szakadár terület, Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét.
Maduro „a venezuelai forradalom nem szűnő támogatásáról” biztosította Putyint és az orosz népet, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok és a NATO katonai eszközökkel akar „végezni” Oroszországgal.
Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes, aki pénteken Caracasban járt, hangsúlyozta, hogy Caracas Oroszország stratégiai partnere a növekvő bizonytalanság közepette.
SZERGEJ RJABKOV OROSZ KÜLÜGYMINISZTER-HELYETTES KORÁBBAN NEM ZÁRTA KI, HOGY OROSZORSZÁG KATONÁKAT VONULTAT FEL VENEZUELÁBAN ÉS KUBÁBAN.
Moszkva Nicolás Maduro elnök egyik fő szövetségese. Maduro 2018-ban történt újraválasztását a nemzetközi közösség nagy része nem ismerte el, és az Egyesült Államok szeretné is elmozdítani őt a hatalomból.
Moszkva és Caracas a néhai Hugo Chávez elnöksége idején került közel egymáshoz, amikor a kőolaj-kitermelésnek köszönhetően még virágzó Venezuela egyebek mellett fegyvereket vásárolt Oroszországtól.
