Fehéroroszországban napok óta áll a bál, a fehérorosz államfő mindenképpen hatalmon akar maradni, hiszen a tét számara hatalmas… De ennek sztorinak azért nagyon régi előzményi is voltak.
Ha nem kapja meg a jussát a “kalmár”, akkor fenyeget.
2007. január, Elzárták a Barátság olajvezetéket, hivatalosan az exporttarifákon és a tranzitdíjakon robbant ki a vita. A 2008-as orosz-ukrán konfliktus után, amikor Moszkva a korábbi ár dupláját kérte a földgáz szállításáért, Minszk azzal fenyegetőzött, hogy megtiltja a Gazprom hozzáférését a vezetékeihez, amelyeken keresztül Oroszország a nyugat-európai szállításai 20 százalékát bonyolítja. Végül sikerült megállapodniuk, a Gazprom 50 százalékos tulajdonrészt kapott a belarusz állami vezetékhálózatban, Belarusz pedig többmilliárdos hitelt Moszkvától.
A gáz jelentősége a jövőben és a “kalmár” nélküli jövő.
2007, Az Északi Áramlat gázvezeték építésének előkészületei hirtelen felpörögtek. A német kormány eltökélt szándéka, hogy lemond az atomerőművekről és a széntüzelésű erőművekről is. A megújulók azonban egy olyan alternatívát követelnek meg, ami gyorsan “ki-be kapcsolható” ha szükség van rá – ezt a gázerőművekkel lehet megoldani hatékonyan, úgy hogy a környezetet a lehető legkevésbé károsítsák. Tehát Németország gázfelhasználása várhatóan olyan mértékben fog megnőni, hogy erre érdemes külön infrastruktúrát építeni, így közvetlenül a legrövidebb úton tudják Németországot gázzal ellátni a Balti-tengeren keresztül. Azért, hogy az elavult ukrán vezetékeket is részben pótolni tudják, a vezeték 2. részét most fejezik majd be, a projektbe nagyon komoly lobbival szállt be az USA is azzal, hogy EU-s cégeket fenyegetett meg a kivitelezést aláaknázása érdekében. Tehát napjainkra már túllépett ez a projekt a fehéroroszokon, inkább az USA és Oroszország+Eu háborújává vált. (Az már csak egy külön fordulat a történetben, hogy a Földközi-tengeren hatalmas gázlelőhelyet tártak fel közben és úgy tűnik, hogy több nagyhatalomnak is az az érdeke, ne legyen megegyezés abban, hogy ki fogja kitermelni a nyersanyagot. Jelenleg Törökország, Görögország/Egyiptom és Izrael között folyik a csörte ez ügyben. – a szerk. véleménye)
Soha semmi sincs ingyen, érdekellentétben a barátság sem!
2019. december 8. szombat, Megállapodás nélkül ért véget Szocsiban Vlagyimir Putyin orosz és Alekszandr Lukasenko fehérorosz államfő találkozója, amelyen arról folyt szó, mennyire gyorsítsák fel és mélyítsék el a két ország közötti integrációt. A megbeszélés öt órán át tartott, ám a két elnök csak arról állapodott meg, hogy két hét múlva Szentpéterváron folytatják az egyeztetéseket. A tét hatalmas: egyre több jel utal arra, hogy Oroszország egyesíteni kívánja a jelenleg is államszövetségi formában működő két volt szovjet tagállamot. A teljes unióval ugyanis megoldódna az a gond, miképpen folytassa a kormányzást Putyin, akinek a jelenlegi alkotmány szerint utolsó államfői mandátuma 2024-ben lejár. Ha viszont a két ország egyesülne, egy új államfői poszt jönne létre, amelyet átvehetne a jelenlegi orosz államfő. Írja HVG
Ha nem elég a kevés és a kompromisszum, akkor tessék – itt a semmi!
2020. január 3. péntek, Oroszország leállította a fehéroroszországi olajfinomítók ellátását nyersolajjal. Mivel a belarusz gazdaság alapja, hogy az importált olajat feldolgozva továbbértékesíti, Moszkva ezzel a húzásával kiütheti a szomszédos országot – derül ki a Moscow Times cikkéből. A hírt a fehérorosz állami energiavállalat, a Belneftekhim jelentette be. Az ok: a felek még nem tudtak megállapodni a további szállítások feltételeiről. Moszkva és Minszk számtalanszor összeveszett azon, hogy milyen feltételekkel szállítsák a tízmilliós országba az orosz energiahordozókat (gázt és olajat). Fehéroroszország elnöke, Alekszander Lukasenko és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin “kedvelem és egyszerre utálom” viszonyban van egymással. Putyin sajtótalálgatások szerint egy szoros orosz-fehérorosz államszövetség élén folytathatná politikusi pályafutását miután 2024-ben lejár második oroszországi elnöki mandátuma, ami után elnökké nem újraválasztható. Lukasenko azonban nem ért egyet ezzel az ötlettel – innentől az Ő pályafutás nyilván véget is érne. Oroszország éveken át nagyon jelentős árkedvezménnyel értékesítette a fehéroroszoknak a nyersanyagokat, amit aztán Minszk piaci áron értékesített tovább. (A gazdasági válság legtöbbször a regnáló hatalom bukásához vezethet, ezért általában ilyen helyzetben csakis a diktatórikus berendezkedéssel lehet hatalmon maradni. – a szerk. véleménye)
Hatalom bármi áron!
A fehérorosz állam az összes ellenzéki jelöltet bebörtönöztette vagy elűzte az országból. Az ellenzék egyetlen jelöltje egy angoltanárnő, akinek a férjét – egy ellenzéki vloggert – szintén börtönbe vetettek. Szinte az egész világ megegyezik abban, hogy a választásokat elcsalták. Az ellenzéki jelöltet valószínű megzsarolták, mert videóüzenetben azt közölte, hogy felhagy a politizálással és hogy olyan helyzetben hozta meg ezt a döntését, hogy azt senkinek nem kívánja – azt hiszem nagy bestseller lesz az a könyv, ami ennek a nőnek a történetét írja majd le. – valahogy azt sejtem, hogy Stephen King sem tudna hátborzongatóbb történetet kitalálni, mint amit ez a család átélt a közelmúltban.
Az ellenségem ellensége vajon a barátom?
2020. június 12. péntek, A lengyel állami olajvezeték-üzemeltető cég, a PERN és fehérorosz megrendelői közel kerültek ahhoz, hogy megállapodjanak a nyugat-keleti irányú olajszállításokról a két ország között – jelentette ki Rafal Miland, a PERN elnökhelyettese a Radio Poland tudósítása szerint. A belarusz vezetés az év elején döntött arról, hogy Oroszország mellett más szállítótól is vásárolnak olajat, mert Moszkva megemelte az energiahordozó árát és még az export mennyiségét is csökkentette egy ideig. Sajtóértesülések szerint a fehéroroszok havi százezer tonna olajat akarnak beszerezni a lengyelektől. Korábban a Barátság fehérorosz szakaszának vezető üzemeltetési mérnöke azt mondta, hogy a gdanski kikötőn át érkezhet olaj fehérorosz felhasználásra. A PERN már februárban bejelentette, hogy megkezdte az olajvezeték felkészítését a fordított üzemeltetésre, ami korábban nem volt lehetséges. Az USA külügyminisztériuma májusban jelentette be, hogy az egyik amerikai kikötőből útnak indították az első olajszállítmányt Fehéroroszországba, amelyet egy lengyel céggel, az UNIMOT-tal együtt szerveztek. Írja a Napi.hu
2020. július 29. szerda (MTI/TASZSZ/Reuters/AFP/AP), A fehérorosz hatóságok Minszk közelében szerdára virradóra őrizetbe vették a Wagner Group nevű orosz biztonsági magáncég zsoldosait – jelentette a BelTA fehérorosz állami hírügynökség, az ország rendvédelmi szerveire hivatkozva. Aljakszandr Lukasenka elnök sürgősséggel összehívta a nemzetbiztonsági tanács ülését és közölte, hogy magyarázatot akar az orosz féltől a történtekre. Aljakszandr Aljosin független minszki katonai szakértő szerint a letartóztatások Lukasenka támogatásgyűjtő erőfeszítéseinek sorába illeszkednek. “A hatóságok a Wagner Group tagjainak felhasználásával meg akarják félemlíteni az embereket az orosz fegyveresekről kitalált rémtörténettel a választások előtt” – mondta a szakértő. “Ha a Wagner 32 embere valóban lázongást tervezett volna szítani, nem viselt volna gyakorlóruhát és Oroszország feliratú trikókat” – tette hozzá.
Aljosin szerint a fehérorosz vezető egyben szabad utat adott a Kreml elleni haragjának: “A letartóztatásokkal az elnök meg akarta mutatni Oroszországnak, hol a helye, mivel az orosz támogatások csökkentésével 2019 végétől romlott a két ország viszonya”.
Elemzők szerint a kelet-európai országban a rossz gazdasági és emberi jogi helyzet, valamint a koronavírus-járvány nem megfelelő kezelése miatt egyre fokozódik a rezsimmel szembeni elégedetlenség, s így évtizedek óta nem látott kihívásokkal kénytelen megbirkózni a jelenlegi vezetés. Ennek ellenére Lukasenka győzelme bizonyosnak látszik, mivel két fő riválisa – a pénzügyi szabálytalanságokkal vádolt Viktar Babarika üzletember és a vezetés korrupciójával gyakran foglalkozó Szjarhej Tihanovszkij blogger – börtönbe került.
Az utóbbi hetekben tüntetők ezreit vették őrizetbe az országban, Valerij Cepkalo ellenzéki vezető, aki Lukasenka kihívójaként kívánt indulni az elnökválasztáson, pedig a fiaival együtt külföldre menekült, attól tartva, hogy a hatóságok megvonhatják szülői felügyeleti jogait. Tudósított róla az MTI
Vajon ez volt az utolsó szép szó?
2020. augusztus 3. csütörtök, A Fehéroroszországban őrizetbe vett 33 orosz állampolgárnak haza kell térnie Oroszországba – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtökön a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva. “Még egyszer megismételjük: az Fehéroroszországban őrizetbe vett állampolgárok bűnösségét semmi sem bizonyítja. Vissza kell térniük Oroszországba” – hangoztatta.
A 33, orosz útlevéllel utazó férfit, Moszkva szerint egy biztonsági magáncég alkalmazottait, július 29-én vették őrizetbe egy Minszk környéki szanatóriumban. Előbb a Wagner orosz zsoldoscsoport tagjainak, majd katonáknak minősítették és csoportos rendzavarások előkészítésével vádolták meg őket.
A minszki orosz konzul szerint a csoport Minszk és Isztambul érintésével egy latin-amerikai országba tartott, csak “lekéste” a repülőjáratát, amelyet július 25-én kellett volna elérnie. Az orosz külügyminisztérium hétfőn bekérette a moszkvai fehérorosz nagykövetet.
Fehéroroszországban a tervek szerint augusztus 9-én elnökválasztás lesz. A Minszkben megfogalmazott vád a gyanúsítottak megjelenését az ország területén ezzel hozta összefüggésbe. Az ukrán főügyészség 28 embert az elfogottak közül azzal gyanúsította meg, hogy a szakadárok oldalán részesei voltak a Donyec-medencei konfliktusnak.
Ajakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtökön azt mondta, hogy a Fehéroroszországban őrizetbe vett orosz állampolgárok ügyét a fehérorosz, orosz és ukrán főügyészeknek közösen kellene megoldaniuk.
Lassan dönteni kell…
2020. augusztus 5. szerda (MTI), Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán telefonon beszélt Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfővel, és reményét fejezte ki, hogy Minszk kiadja Kijevnek azokat a Fehéroroszországban őrizetbe vett orosz zsoldosokat, akik korábban harcoltak a Moszkva-barát Donyec-medencei szakadárok oldalán – hozta nyilvánosságra az ukrán elnök sajtóosztálya.
A közlemény szerint, amelyet az UNIAN ukrán hírügynökség ismertetett, Zelenszkij kifejezte meggyőződését, hogy azok, akik részt vettek a Donyec-medencei illegális fegyveres alakulatok mellett a harcokban az ukrán fegyveres erőkkel szemben, nem kerülik el a felelősségre vonást. Utalt arra is, hogy ez összhangban van a nemzetközi jogi normákkal.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) múlt csütörtökön közölte, hogy Kijev kezdeményezi Minszknél a Fehéroroszországban őrizetbe vett orosz zsoldoskatonák közül azoknak a kiadatását, akik harcoltak a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban a szakadárok oldalán. A közlemény szerint a kiadatás kérdéseivel közvetlenül az ukrán főügyészség foglalkozik.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Fehéroroszországban múlt szerdán hozták nyilvánosságra, több mint 33 olyan külföldit vettek őrizetbe, akik a Wagner csoport elnevezésű magán orosz zsoldoshadsereg tagjai. A minszki hatóságok gyanúja szerint azért érkeztek Fehéroroszországba, hogy destabilizálják a helyzetet közvetlenül az augusztus 9-i fehérorosz elnökválasztás előtt. Az őrizetbe vettek Oroszországból érkeztek és egy Minszk környéki szanatóriumban szálltak meg. A fehérorosz hatóságok ott vették őrizetbe őket. Korábbi sajtóhírek szerint a férfiak orosz turistákra nem jellemző magaviseletükkel és egyforma terepszínű gyakorlóruhájukkal keltettek gyanút.
A 33 őrizetbe vett többségének a neve szerepel az ukrán Mirotvorec (Béketeremtő) elnevezésű szervezet adatbázisában, mint olyanok, akik részt vettek a Moszkva-barát kelet-ukrajnai szakadárok mellett az ukrán erők elleni harcokban a Donyec-medencében. Múlt szerdán Minszkben Andrzej Rjaukou, a fehérorosz nemzetbiztonsági tanács titkára maga is elismerte, hogy 14 őrizetbe vett zsoldos valóban harcolt a Donyec-medencében – írta az ukrán hírportál a BelTa fehérorosz hírügynökségre hivatkozva. Később az ukrán főügyészség közölte: a 33 őrizetbe vett személy közül 28-ról tudják úgy, hogy részt vett a Donyec-medencei harcokban.
A Wagner csoport finanszírozójaként orosz és ukrán források a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló, a “Kreml szakácsaként” emlegetett étteremtulajdonos oligarchát, Jevgenyij Prigozsint említik.
A Wagner zsoldoshadsereg először a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban tűnt fel a Moszkva-barát szakadár fegyveresek oldalán, majd megjelent Szíriában, a Közép-afrikai Köztársaságban, később Líbiában is.
Az SZBU 2017 októberében kezdett információkat nyilvánosságra hozni a Wagner ukrajnai tevékenységéről. A honlapjukon egyebek mellett hangfelvételeket tettek közzé a Wagnerhez tartozó fegyveresek és az orosz hadsereg tisztjei között lezajlott, rögzített beszélgetésekről, amelyek az ukrán titkosszolgálat megfogalmazása szerint “nem hagynak kétséget afelől, hogy a Wagner zsoldosai az Oroszország által az egész világ ellen indított hibridháború eszközei”. A Wagner csoport zsoldosai videofelvételek tanúsága szerint nagy valószínűséggel részt vettek egyebek mellett a Donyeck megyei Debalceve városának a szakadár erők által végrehajtott elfoglalásában is 2015 elején.
Vajon ez már egy háttéralku eredménye?
2020. augusztus 7. péntek (MTI), Telefonon vitatta meg Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a 33 orosz állampolgár Minszk környékén történt letartóztatása nyomán kialakult helyzetet – közölte pénteken a Kreml sajtószolgálata. A moszkvai tájékoztatás szerint az eszmecsere során “kifejezésre jutott az a meggyőződés”, miszerint a helyzetet “a két ország együttműködését jellemző kölcsönös megértés szellemében” fogják rendezni.
Az orosz médiában pénteken olyan, az orosz biztonsági szolgálatokra hivatkozó értesülések jelentek meg, amelyek szerint az incidenst az ukrán titkosszolgálatok szervezték meg azzal a céllal, hogy konfliktust szítsanak Moszkva és Minszk között.
Maradtak még szép szavak. A nyerteseknek kijár a tisztelet…
Moszkva, 2020. augusztus 10. hétfő (MTI), Táviratban gratulált Vlagyimir Putyin orosz államfő Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnöknek az újraválasztásához – közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.
“Arra számítok, hogy az ön állami tevékenysége minden téren hozzájárul majd a kölcsönösen előnyös orosz-fehérorosz kapcsolatok további fejlődéséhez, az együttműködésnek a Szövetségi Állam keretei között való elmélyítéséhez, az integrációs folyamatoknak az Eurázsiai Gazdasági Unión és a Független Államok közösségén belüli, valamint a katonai-politikai kapcsolatoknak a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetén belüli megerősítéséhez” – hangzott a távirat.
A BelTa fehérorosz hírügynökség szerint Lukasenkának elsőként Hszi Csin-ping kínai elnök gratulált és jókívánságait fejezte ki Kszim-Zsomart Tokajev kazah államfő is. A kínai államfő Putyinhoz hasonlóan állást foglalt az együttműködés és a két ország közötti stratégiai partnerség erősítése mellett.
Lukasenka a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,23 százalékával győzött, az ellenzék viszont a választás elcsalásával vádolta meg a több, mint negyedszázada kormányzó elnököt, jelöltje Szvjatlana Cihanouszkaja pedig hétfőn önmagát nyilvánította győztesnek. Az ellentétek Fehéroroszország több városában az urnazárást követően utcai konfrontációba torkollottak.
A választás küszöbén az orosz-fehérorosz kapcsolatok kiéleződtek, miután július 29-re virradóra Minszk közelében őrizetbe vettek 33 orosz állampolgárt. A fehérorosz fél előbb a Wagner katonai magáncég embereinek, majd katonáknak nevezte őket, akik szerinte arra készültek, hogy provokációkkal befolyásolják a kampányt. Az ügyben Putyin és Lukasenka telefonon tárgyalt egymással.
A fehérorosz elnök vasárnap közölte, hogy orosz hivatali partnerétől ötoldalas levelet kapott az incidens hátteréről. Az orosz sajtóban péntek óta kiszivárogtatott részletek szerint Moszkva Kijevet gyanúsította meg a “provokációval”.
Mindenkit a börtönbe, aki nem a sajátunk.
2020. augusztus 10. hétfő, Aránytalan erőszakot alkalmaztak a fehérorosz hatóságok a Minszkben a helyi elnökválasztásról tudósító orosz újságírók ellen – közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő hétfőn Facebook-bejegyzésben az MTI szerint. Zaharova elismerte, hogy külföldi újságírók csakis a fogadóország törvényeinek tiszteletben tartásával, az akkreditációt megszerezve dolgozhatnak legálisan. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az orosz média sok munkatársa jóhiszeműen, idejekorán és a szabályok betartásával kérte az akkreditálását, ám ehelyett “bottal kapott a fejére”, ami a szóvivő szerint megengedhetetlen, “nem testvéri” eljárás. Korábbi sajtójelentések szerint Minszkben a rendőrök az elnökválasztási urnazárást követő tüntetések feloszlatásakor őrizetbe vették az orosz Sputnik Belarusz, a Daily Storm és a Meduza munkatársait, valamint Szemjon Pegov haditudósítót. Többüket bántalmazták. A Dozsgy online televízió forgatócsoportját kitoloncolták, és öt évre kiutasították Fehéroroszországból. Az Oroszországi Újságíró Szövetség hétfőn határozott tiltakozásának adott hangot a történtek miatt, és követelte a fogva tartott újságírók haladéktalan szabadon bocsátását.
2020. augusztus 11. Kedd,
Frissítés 2018. 08. 17.
A nagy testvér segít?
Az EU szankciókat akar bevezetni Fehéroroszország ellen. A fehérorosz kormányfő kijelentette, hogy Moszkvából segítséget vár – ezt az orosz államfővel megbeszélte. Továbbá utalt arra, hogy 1996-ban volt egy megegyezésük az orosz katonai erők bevonásával kapcsolatban és mivel a NATO Lengyelországba és Litvániába is további csapatokat telepített ezért arra utalt közleményében, hogy aktualitása van az orosz csapatok behívásának Fehéroroszországba. Azonban kérdéses, hogy tényleg beszáll-e Moszkva egy ilyen konfliktus rendezésébe. Ugyanis Az EU már teljes egészében elítéli azt, ahogy az emberekkel bántak a tüntetések folyamán. Kérdéses, hogy Moszkva érdekei mit kívánnak? Ugyanis Az EU Oroszország egyik legnagyobb felvásárlója a nyersanyagok tekintetében. Azt gondolom az is kérdéses, hogy egyáltalán megbízik-e még Moszkva az esetleges háttéralkuk betartásában?
Terror-Terror… Egyre kevésbé lehet elhinni, hogy nem csaltak a választásokon.
A tüntetések folyamán több ezer (az online források, hírportálok szerint 7000) embert börtönöztek be. 2 embert agyonlőttek. Többeket megkínoztak a beszámolók alapján. A fehérorosz média hazudott a pokolgépes halálesettel kapcsolatban is, mikor azt közölte le, hogy egy bomba robbant fel az egyik fiatalnak a kezében, miközben életét vesztette, ugyanis a világhálóra kikerült videó tanúsága szerint a fiatal feltartott kézzel ment a rendőrök sorfala felé, mikor hidegvérrel agyonlőtték. A videót már képtelenség megtalálni a világ legnagyobb keresőjében, feltehetően a Black-SEO szakemberek már hadrendbe álltak és bejelentenek több videót is a google-nél és más szociális-háló szolgáltatóknál, ilyenkor lehet arra hivatkozni, hogy erőszakos a videó tartalma és nagy eséllyel eltávolítják a videót.
Kínlódás, itt már tényleg a lét a tét! Magyarország állást foglalt.
A Fehérorosz elnök buszokkal ellentüntetőket importált Minszkbe. Azonban a fővárosba beutaztatott emberek kis mértékű tömeget alkottak csak a kormány ellen tüntetőkkel szemben. Azonban úgy tűnik, hogy az állami cégek dolgozói is sztrájkba kezdtek és “átálltak” az ellenzékhez. Az újságok szerint több állami szerv dolgozói is lojálisak az ellenzékkel, köztük már többen a rendvédelmi szervek alkalmazottai közül is. A fehérorosz gazdaság egy másik alapvető bástyája az IT, ennek a szegmensnek a képviselői is azzal fenyegetőznek már, hogy kénytelenek lesznek elhagyni az országot, ha nem rendeződik a helyzet. Az orosz TASS hírügynökség helyi szakszervezeti forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy részlegesen leállt a világ egyik legnagyobb műtrágya gyára is, a fehérorosz Belaruskali, mert a munkások ott is sztrájkba léptek. Az orosz csapatok egyelőre nem indultak el Minszkbe. A magyar állam álláspontját ma (pár órája – 2020. 08. 17.) Szíjártó Péter közölte – miszerint a lengyel álláspontot képviseli országunk. (emlékszünk még a fentebb leírtakra? Lengyelország USA olajjal ajándékozta meg Fehéroroszországot, akkor mikor éppen nem segítséget kért az oroszoktól, hanem éppen párbajban álltak) – ebből nagyon úgy tűnik, hogy a Lukasenka teljesen egyedül maradt, gyakorlatilag egy teljesen megbénult gazdasággal, a lojalitásukban megingott rendvédelmi szervezettel. Igazából csak egy orosz segítségre számíthat – azonban az nagyon kérdéses, hogy az oroszok tényleg segíteni akarnak-e.
A lengyelek álláspontja.
Lengyelország az elsők között szorgalmazta, hogy üljön össze az EU és induljanak tárgyalások a Fehéroroszországgal kapcsolatos szankciókról.
Blaszczak miniszter a PAP hírügynökségnek elmondta:
a szerződésben foglalt, a lengyel hadsereg által is felhasználandó infrastrukturális fejlesztések akár 20 ezer amerikai katona befogadását is lehetővé teszik.
A szerződésaláírást megelőzően, szombat délelőtt Pompeo a lengyel miniszterelnökkel, Mateusz Morawieckivel tárgyalt. A lengyel kormányszóvivő tájékoztatása szerint Morawiecki megerősítette azt az álláspontját, amely szerint Fehéroroszországban meg kell ismételni az elnökválasztást, nemzetközi megfigyelők részvételével. A fehérorosz elnökválasztás utáni helyzet kezeléséhez nemzetközi szolidaritásra van szükség, és ebben Morawiecki szerint fontos Washington szerepe is.
Azzal kapcsolatban, hogy a Morawiecki által előző nap a szejmben ismertetett, a fehéroroszországi politikai üldözöttek támogatását célzó ötpontos programban egy lengyel-amerikai alapról is szó esett, a szóvivő úgy foglalt állást: a fehérorosz helyzet megoldásában Washington is érdekelt, hiszen “geopolitikai kérdésről” van szó, amely hatással van az Egyesült Államokra is.
Fehéroroszország volt az egyetlen témája Duda és Pompeo kétoldalú egyeztetésének is – közölte Krzysztof Szczerski államfői kabinetfőnök a PAP hírügynökséggel.
Varsó és Washington támogatja a szuverén, független Fehéroroszországot, felszólít a helyzet politikai megoldásának keresésére, valamint a társadalom iránti erőszak beszüntetésére és a foglyok szabadon bocsátására
– mondta el Szczerski.
Délben a varsói Pilsudski téren Duda, Pompeo és Blaszczak részvételével megtartották a varsói csata 100. évfordulójához kötődő központi megemlékezést. Az ünnepség része légi parádé is volt, amely során többek között az F-16 amerikai vadászgépek repültek át a lengyel főváros felett. írja az infostart.
Most már jól jönne kompromisszum – de úgy tűnik megint késő…
Lukasenka, a rendvédelem erőszakos (éles lőszeres, gyakran kínzásokba bebörtönzésekbe torkolló) bevetése után és az ellenzéki politikusok megfélemlítése, elűzése és bebörtönzése után, most mégis hajlandó lenne kompromisszumokra, akár tárgyalni is hajlandó lenne, azonban a hatalomról nem hajlandó lemondani még az “élete árán” sem. Pedig hát ilyenkor lehet, hogy pont ez az ára. A diktátorokra és elnyomó rezsimekre úgy tűnik jellemző az az arrogancia, hogy a rendőri túlkapások miatt is megígéri a felelősségre vonásokat – mintha nem ő rendelte volna el ellenzéki politikusok ellehetetlenítését, bebörtönzését, elűzését az országból… (de-hát Ceausescu sem gondolta az utolsó pillanatig sem, hogy úgy végzi -ahogy…)
A száműzött visszatér?
A Litvániába menekült ellenzéki jelölt videóüzenetben közölte, hogy kész átvenni a hatalmat, addig míg új választásokat nem írnak ki és le nem bonyolítják azt. Az kérdéses, hogyha új választásokra kerül a sor, akkor már van-e Moszkvának olyan embere akit támogathat, ugyanis látszólag ezt Lukasenko elqrta – de nem kicsit, hanem nagyon… – hogy idézzem az örökbecsűt…
Frissítés 2020. 08. 18.
A NATO “éber marad”, de nem avatkozik közbe.
Varsó, 2020. augusztus 18., kedd (MTI) – A fehéroroszoknak külső beavatkozás nélkül kell megoldaniuk az elnökválasztás után országukban kialakul helyzetet – ebben egyeztek meg keddi telefonbeszélgetésükben Andrzej Duda lengyel elnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a lengyel államfői hivatal honlapján olvasható közlemény szerint.
A két politikus szerint a fehéroroszországi helyzetet nem lehet megoldani a társadalom akaratával ellentétes külső beavatkozással.
Stoltenberg arról biztosította Dudát, hogy a NATO “éber marad”, illetékes szervei folyamatosan nyomon követik a szövetség keleti szárnyán fennálló biztonsági helyzetet – idézi a közlemény a lengyel államfői kabinetfőnök, Krzysztof Szczerski beszámolóját.
A lengyel elnök és a NATO főtitkára aláhúzta, hogy a fehéroroszországi helyzet “nincs hatással a NATO jelenlegi katonai aktivitására”, amelynek “kizárólagos célja a tagállamok biztonságának megőrzése”.
Közben Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök az állami televízióban közvetített beszédében közölte: hétvégi parancsának értelmében Fehéroroszország katonai egységeket vezényelt és teljes készenlétbe helyezett a nyugati határára válaszul külföldi kormányoknak a fehérorosz belpolitikai helyzettel kapcsolatos nyilatkozataira.
Vezető lengyel politikusok az utóbbi napokban Lengyelország és a balti országok, illetve az Európai Unió lehetséges közvetítő szerepét szorgalmazták a fehérorosz belpolitikai párbeszéd előmozdításában. Szorgalmazták a politikai foglyok szabadon bocsátását és a szabad fehérorosz választások megszervezését.
Fehéroroszországban augusztus 9. óta tartanak tüntetések, Lukasenka akkor hivatalos adatok szerint a szavaztok 80 százalékával győzött az elnökválasztáson. Az ellenzék szerint a minszki vezetés elcsalta a választást. A szavazatok újraszámlálásának követelésére ezrek vonultak az utcára országszerte. A megmozdulások annak ellenére folytatódtak, hogy a rendőrség brutálisan reagált, sokakat megvertek, legalább két tüntető meghalt, több tucat ember sorsa ismeretlen. Közölte az MTI tudósítója; Lucie Szymanowska.
Fehéroroszország katonákat vezényelt a nyugati határára.
Fehéroroszország katonai egységeket vezényelt a nyugati határára válaszul külföldi kormányok fehérorosz belpolitikai helyzettel kapcsolatos nyilatkozataira – jelentette be Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kedden az állami televízióban közvetített beszédében. A hivatalban lévő államfő szerint a csapatok teljes készültségben vannak, és készek teljesíteni a kötelességüket. Mint mondta, az ország nyugati határai mentén feszültségkeltés folyik, a nyugati országok növelik katonai erejüket a régióban. Lukasenka emellett hatalomátvételi kísérletnek minősítette a Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt által javasolt ellenzéki koordinációs tanács létrehozását és válaszlépéseket helyezett kilátásba. A fehérorosz ellenzék egyik szóvivője szerint a testület, amelynek célja a békés hatalomátadás biztosítása, még a nap folyamán összeül Minszkben.
“Egyértelműen látjuk, hogy ez hatalomátvételi kísérlet” – hangoztatta Lukasenka. Kijelentette, hogy lépéséket tesz azok ellen, akik csatlakoznak a tanácshoz.
A Belta fehérorosz állami hírügynökség a minszki védelmi tárcára hivatkozva korábban közölte, hogy tervezett repüléseket hajtottak végre a határ mentén a légtér védelme érdekében. A minisztérium egyébként a tájékoztatta Nagy-Britannia, Németország, Litvánia, Ukrajna és Lengyelország katonai attaséját az intézkedésekről.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden ismét beszélt Lukasenkával. Négy nap alatt ez már a harmadik telefonbeszélgetés volt a két elnök között. A Belta szerint Putyin hivatali partnerének az Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott telefonbeszélgetéseinek tartalmáról számolt be, miszerint Moszkva elfogadhatatlannak tartja a szomszédja belügyeibe történő külső beavatkozásokat. Értesülések szerint Putyin katonai segítséget ígért Minszknek szükség esetén.
A fehérorosz belügyminisztérium kedden elismerte, hogy a rendvédelmi erők “egy kis része” felmondott a Lukasenka ellen zajló tüntetési hullám kapcsán. A tárca közleményében felszólította a rendőröket, ne hagyják el szolgálati helyüket.
Kedd este ismét tüntetők gyülekeztek a minszki Függetlenség sugárúton. A TASZSZ orosz hírügynökség helyszíni beszámolója szerint a helyzet összességében békés volt. Tette közzé a portfolio.hu az MTI közleményére hivatkozva.
