Úgy tűnik, a szélsőjobboldali Svéd Demokraták közel állnak ahhoz, hogy földrengést okozzanak a svéd politikában, miután a vasárnapi választásokon az ország második legnagyobb pártja lett a szavazatok aránya alapján, így az általa vezetett szélesebb jobboldali blokk megelőzi a hivatalban lévő balközépet.
A vasárnap esti exit poll eleinte a szociáldemokraták és balközép szövetségeseik szűk győzelmét sugallta. De ahogy a szavazatokat megszámolták, az eredmény jobbra lendült. A szavazatok 94%-át összeszámolva a négy pártból álló jobboldali blokk 176-nak felelt meg a szavazatok arányában a 349 parlamenti mandátumból, míg a baloldali blokk 173-mal maradt el. Döntő eredményt addig nem lehet tudni, amíg a hét közepén össze nem számolják a külföldön élő svédek szavazatait.
A svéd bevándorlásellenes, Svéd Demokraták (SD) vezetője hétfő hajnalban kijelentette, hogy a politikai pártok jobboldali tömbje valószínűleg a győzelem felé tart a vasárnapi parlamenti választás után. „Jelenleg úgy tűnik, hogy hatalomváltás lesz” – mondta Jimmie Åkesson a párttagokhoz intézett beszédében.
A hivatalban lévő szociáldemokrata miniszterelnök, Magdalena Andersson azt mondta az ujjongó szurkolóknak vasárnap este: „Ma este nem lesz végeredményünk”, Andersson (55) felszólította a svédeket, hogy legyenek türelmesek, és „hadd járja a demokrácia a maga útját”. . Az a kilátás, hogy a szélsőjobboldali Svéd Demokraták, akik a szavazások több mint 20%-át megszerezték, először érhetnek el közvetlen befolyást a kormány politikájára, szeizmikus elmozdulást jelez egy liberális hagyományairól sokkal ismertebb országban.
Az SD a svédországi neonáci mozgalomból alakult ki az 1990-es évek közepén, és még mindig küzd, hogy lerázza a szélsőséges vádakat. Más pártok páriaként kezelték, de három évvel ezelőtt a jobbközép Mérsékelt párt együttműködést kötött a szélsőjobboldallal. Az SD az elmúlt kilenc általános választás mindegyikén növelte szavazatait. Vezetői most miniszteri tisztséget követelnek, de a tömb másik három pártja kijelentette, hogy magát a pártot nem hívják kormányra. Azonban az SD a jobboldal legnagyobb pártjaként erős pozícióba helyezi őket.
„Az SD jelenleg messze a legnagyobb náci gyökerű párt a világon” – mondta Tobias Hübinette, a Karlstadi Egyetem interkulturális tanulmányok oktatója és vezető antirasszista.
A választások rávilágítottak Svédországban arra, hogy a bevándorlástól súlyosan megbetegedett nemzet, és az SD képes kihasználni az erőszakos bűnözés miatti félelmeket. A választópolgárok aggodalmait, mint például az energiaárak emelkedése, az iskolák kudarca és az egészségügyi ellátásban való hosszú sorban állás, elnyomta a bevándorlással és a bűnözéssel kapcsolatos figyelem.
A párt vezetői mind a bal-, mind a jobboldalon az erőszakos bűnözés növekedését a nagyarányú bevándorlással hozták összefüggésbe, ami az etnikai alapú nagymértékű szegregációhoz vezetett a lakás- és munkaerőpiacon. Svédország néhány évtized leforgása alatt Európa egyik legmultikulturálisabb társadalmává vált, a lakosság több mint egyharmada külföldön született, vagy külföldön született az egyik szülője. A gyerekek körülbelül 30%-ának nem a svéd az anyanyelve, ez a városok egyes részein 45%-ra emelkedik.
Magdalena Andersson szociáldemokrata vezető, a hivatalban lévő miniszterelnök azt mondta, hogy Svédországban ne legyenek „szomáliai városok”, ahol nagy az etnikai kisebbségek sűrűsége, míg bevándorlási minisztere azt javasolta, hogy bizonyos területeken korlátozzák a „nem északi” népek arányát.
Az északi régió más részein a bevándorlásellenes pártok, mint például a Dán Néppárt, a Norvégiában a Haladás Párt és Finnországban az Igaz Finnek koalíciós vagy támogatói kapcsolatokat kötöttek a jobbközép mainstreammel. Jonas Hinnfors, a Göteborgi Egyetem politikaprofesszora szerint azonban az SD-vel ellentétben ezek a pártok libertárius, adóellenes gyökerekkel rendelkeznek, míg az SD antiliberális.
„Az SD-nek egy etnikailag tiszta svéd társadalom pártprogramja van, a multikulturalitás ellen vannak, Magyarországra és Lengyelországra úgy tekintenek, mint olyan országok, amelyeket követni kell” – mondta Hinnfors. „Ez egy olyan fordulat, amit Svédország az 1920-as és 30-as évek óta nem látott.”
VIA: Gardian
Alapvető különbség, a magyar miniszterelnök kijelentése és az SD irányvonala között, hogy a miniszterelnökünk szerint az európai fajok egymás között keveredhetnek, de Európán kívüliek az itteniekkel nem keveredhetnek, az SD-nek viszont egy etnikailag tiszta svéd társadalom pártprogramja van – aminek az üzenete annyiban eltér a miniszterelnökünkétől, hogy nem európai halmazban gondolkodnak, hanem svédországiban. Tehát az üzenetük szerint elzárkóznak az Európán belüli “keveredéstől” is… (Sz.Balazs).
