Miközben megtámadta az Orosz Föderáció Ukrajnát és egy háború eszkalálódott a szomszédunkban, kilőttek az energiaárak. Az EU válságstábot hozott létre, hogy megoldást találjon az energiafüggőség megszüntetésére Oroszországgal szemben.
Az orosz rezsim üzenete Európának: “nélkülünk bajban lesztek, kiürülnek a gáztározók”, az EU válasza pedig az, hogy “ha mi nem vesszük meg az energiahordozótokat, akkor bajban lesz a gazdaságotok”.
A leszerelt német atomerőműveket (melyek nemzetbiztonsági veszélyt és hatalmas költségeket jelentek a hulladéktárolás miatt) ideiglenesen gázerőművekkel lett volna a legcélszerűbb kiváltani, ezek az erőművek gyorsan ki-be kapcsolhatók a rendszerbe és ezáltal tökéletes kiegészítőknek tűnnek ideiglenesen, míg meg nem történik a teljes átállás az alternatív energiára. Ebből kiindulva tervezték és építették meg az északi-áramlat vezetéket az EU és az Orosz Föderáció közösen. Ez a projekt hatalmas elégedetlenséget váltott ki anno a Trump vezette USA részéről. Az USA szívesen adta volna el cseppfolyós termékét az EU-nak, amivel azért vannak problémák is – úgy mint pl. a nagyon alacsony gázárak nem tarthatók a cseppfolyós termékekkel, mivel ugyan az infrastruktúra már kész és a termelés is működik, a szállítás is megoldató valamint sokkal mobilabb, mint a vezetékes gáz – azonban egy valamit még ki kellene valakinek fizetni – ez pedig nem más, mint az évek során a technológia fejlesztésébe fektetett sok milliárd dollár. Az USA tehát, ezért nem adhatja olcsóbban a gázt, mint az oroszok, hiába is számolnánk ki, hogy a “modern” palatechnológiával hány dollárért jön ki a földből a gáz, hiszen ezt a technológiát évekig fejlesztették és gyakorlatilag deficitben van még mindig. Azt tehát kijelentetjük, hogy az USA-nak kifejezetten jól jött, hogy felverték a gáz árát az oroszok a háborúval. De sajnos a magas árak csak akkor tarthatók, ha limitálva adja piacra a gázt az USA, így ha pl. Kína felvásárolja az összeset, akkor nekünk már csak még magasabb áron jut – ez a kereslet – kínálat alapelve.
Na de meddig van szükségünk a gázra és az atomra?
A megmondó emberek és a vakhitű energetikus “szakemberek” (akik jobb esetben is a 90-es években szerezték a diplomájukat, feltehetően politikailag és/vagy egy energiacéggel/szektorral szemben elfogultak), nagyjából azt mondják, hogy soha nem fog megvalósulni a zöld energia és mindig szükség lesz az atomerőművekre és gázerőművekre Európában.
Hivatkoznak a népesség növekedésére és az egyre terjedő energiaigényre és arra, hogy technológiailag megvalósíthatatlan álmokat kergetnek a tudósok. Olyannak tűnik ez mint a középkorban az egyház tanításai (hála istennek, most már nincs lehetőségük a inkvizícióra a renegátokkal szemben)….
Fura konzervativizmus a technológiával kapcsolatban:
Európában egyébként a népesség nem szaporodik oly módon, mint Afrikában vagy Indiában – tehát az általános populáció növekedéssel hiba volna számolni, ha európai célokról beszélünk. Az energiaigényünk nő, azonban a technológia fejlődése nem áll meg, (nem lapos a Föld – ki fog derülni előbb-utóbb), az eszközeink napról-napra energiatakarékosabbak, gondoljunk csak az lcd monitorokra és a régi képcsöves tv készülékekre, vagy a régi hősugárzókra és az inverteres klímákra, vagy a mobilok processzoraira és egy 10 évvel ezelőtti átlagos pc processzorára – elmenne az utóbbi egy gyufásdoboznyi lítiumos aksival órákig? A szélkerekeket támadják, hogy nem újrahasznosíthatók a lapátok, de azt már nem írják le, hogy 99% -ban újrahasznosítható szélkerekek idén már gyártásba kerülnek, tehát a múlt technológiáján aggódnak.
Na de hát “minden jobb, ha visszatérünk a biztonságos régi dolgokhoz”, vagy maradunk azoknál, ezek beváltak – csakhogy erre nincs lehetőségünk – ezt a fajta világnézetet installálják ma a fejünkbe, ezzel párhuzamosan a társadalom nagy része hajlamos nagyon hibás következtetéseket levonni és egyenesen félnek a technológiától. Minden maradjon a régi… az atomerőmű biztonságos és biztos, a szélkerék veszélyes, a naperőmű nem megbízható, a vízerőmű környezetromboló. Az összes többi alternatíva gagyi, nem működik. – mondják politikai célokból, vagy esetleg az energiaszolgáltatók, energiahordózó értékesítésével foglalkozó cégek által szponzorált, vagy egyszerűen a 80-90-es évekbe “beszorult” szakértők…
Érdekes módon félünk a technológiától az energiaszektorban, de a facebooktól nem, az félelmetes, ha szélkerekek forognak a határban, de az már nem félelmetes, hogy egy tech óriás befolyásolja a gondolkodásunkat és a politikai/gazdasági elit a ezzel a technológiával ragaszt be minket a középkori gondolkodásba – tehát konzervatívok vagyunk – visszasírjuk a Zsigulit meg a kádárt, de a mobilunkat az istenért nem raknánk le egy percre sem és a netről sem vesszük le, mert mi lesz velünk ha nem kapjuk meg a napi installációt/propagandát a facebookról vagy egyéb helyekéről…
“Semmi értelme napelemet tenne az autókra mert nem jó a hatásfoka.”
10 éve még igaz volt: Elültették a közhelyeket a fejekben, hogy nem érdemes napelemet tenni egy autóra mert az olyan kis kevés áramot termel, hogy semmire nem lenne elég. A Toyota viszont már kész a koncepció-autójával, ami több mint 40 kilométert tud megtenni napelemmel – igen annyit, mint a mostani átlagos plugin hibridek, csak nem kell feltétlenül konnektorba dugni… A napelemekkel telerakott Prius – a tetőn és a motorházon kívül még a hátsó ablakra is jutott a cellákból – egyik újdonsága, hogy menet közben is tölt, méghozzá maximum 860 W teljesítménnyel. Ez ugyan a haladáshoz szükséges több tíz kilowatthoz képest nem sok, de így is közel ötszöröse annak, amit a szériagyártmány napelem táblái leadnak. Ez a nagyobb felület mellett, a hatékonyság javításának is köszönhető: a Sharp új cellái már 34%-os hatásfokon működnek, ami nagy előrelépés a korábbi cellák 22,5%-ához képest. A gyár szerint a kísérleti autó optimális esetben egy nap nagyjából 44,5 km-re való energiát képes összegyűjteni, miközben a széria Prius PHV 6,1 km-nyit. De talán ennél is lényegesebb, hogy az új rendszer menet közben is tölti a hajtás akkumulátorát, míg a sorozatgyártású változat menet közben csak a kisegítő akkumulátort tölti, amely az autó fedélzeti rendszereit látja el. – Tehát simán elmész a munkahelyedre ami 10 km-e van és vissza, közben lerakod és felveszed a gyereket a suliban, ami plusz 10-10 km. mindezt ingyen.
Éjjel nem süt a nap, nem lehet áramot termelni a napelemmel, mert időszakos a forrás!
A napelemek állandó energiaellátásra való felhasználásának több alternatívája is van… Globális hálózat kiépítése a világon (mert valahol mindig süt a nap) – ehhez össze kellene kötni a már meglévő országos hálózatokat (az EU-n belül ez megoldott) és a világ minden területén napelemeket telepíteni – uhh, hát ez hatalmas nyersanyag és forrás igényt jelent, de ha arra gondolunk, hogy mekkora hálózatot építettünk már ki a világon, akkor ez nem is olyan sok…
Villamos energia tárolása: A napelemből és szélkerekekből kinyert időszakos energiát többféle módon tárolhatjuk, készült erre a célra egy mechanikus energia tároló eszközök is: A „betonerőmű” egy 120 méter 
magas, motorokkal ellátott hatkarú daruból és a köré helyezett, a karoknál jóval mélyebben fekvő, egymásra pakolt betonhengerekből áll – ezek egyenként 35 tonnát nyomnak. Többletenergia esetén a daru felemeli a tömböket, ha pedig áramra van szüksége a hálózatnak, egy precíz szoftver segítségével a leghatékonyabb módon visszaengedi őket a földre, miközben a motor generátorként energiát termel.
A vízbontás egy másik alternatíva – erre azt mondják, hogy költséges és nehezen kivitelezhető sok a veszteség stb, stb… Azonban ha nem hisszük el, hogy “lapos a föld”, akkor bízhatunk abban, hogy a tudomány mindenre talál megoldást. Nem is kell napelem – MONDOM NEM KELL HOZZÁ NAPELEM, SEM SZÉLKERÉK, így nem beszélhetünk veszteségekről az elektrolízissel kapcsolatban – közvetlenül tudunk a napfénnyel vizet bontani… Napsütéssel állítanak elő tiszta hidrogént a Texasi egyetemen, megtalálták a legolcsóbb megoldást, hogy a vízből hidrogént állítsanak elő. A felfedezés egyelőre csak pár kémcsőben, néhány vezetékkel és félvezetővel kreált kísérlet, azonban a legnagyobb előrelépés, hogy olcsón állítsunk elő napfény segítségével hidrogént és ezt a hidrogént integrálni tudjuk az energiamixbe.
A hatékony működéshez biztosítani kellett az elektronok könnyű áramlását, amit igazából csak a néhány nanométer vastag szilícium-doixid rétegen keresztül tudtak megoldani a kutatók. Az apró méretek azonban nagymértékben visszavetik a hatékonyságot, de csak így lehetett elkerülni a fényelnyelő anyag romlását. A hatalmas áttörés akkor jött, mikor a szilícium réteget alumíniummal vonták be, majd az egészet addig melegítették, míg az alumínium nanoméretű kis tüskéket növesztett, átszúrva és tökéletesen át is hidalva a szilícium-dioxidot. Ezzel a módszerrel már vízbontásra alkalmas szerkezetet készítettek a kutatók, amit napfénnyel világítottak meg és kiderült, hogy jól szabályozható a folyamat, ami remekül oxidálja a vizet, oxigént szabadít fel, miközben a másik elektródán hidrogén keletkezik – megtörtént a elektrolízis kizárólag napfény felhasználásával. A kulcsfontosságú kérdés az volt a kísérletek közben, hogy mennyire maradnak stabilak az anyagok? – Kiderült, hogy a fent említett ötvözet hosszabb távú működés során is stabil maradt. Olvasható a new-technology egy 2021-es számában…
A jelen pedig ez: Plug Power Inc. bejelentette, hogy a texasi Fort Worth közelében szélenergiával működő hidrogéngyártó üzem megnyitását tervezi a tiszta energia tüzelőanyag előállítására szolgáló országos létesítménylánc részeként.
Az üzem akár 60 tonna hidrogén előállítására lesz képes naponta – mondta Andy Marsh vezérigazgató az elemzőkkel folytatott konferenciabeszélgetés során. A Plug már bejelentette, hogy a Buffalo (New York állam) és a Lancaster (Pennsylvania) közelében lévő új üzemeket tervezi, és Marsh azt mondta, hogy „négy vagy öt” további telephely is mérlegelés alatt áll.
A holland tervekről itt írtunk:Zöld hidrogén. Hatalmas Hidrogénüzemet építenek a hollandok.
Tehát ha 15-20 évvel később lennénk, ezzel a fajta zsarolással az oroszok semmire nem mennének. Oroszország nem volt hajlandó az űrkutatáson kívül gyakorlatilag semmibe, semmilyen technológiai fejlesztésbe invesztálni, a hadipart még idevehetnénk de az ukrán konfliktus alkalmával kiderült, hogy itt sem értek el számottevő fejlődést.
A technológia megvan. Pénz is lesz rá?
Az EU és az USA minél több pénzt öl bele a NATO-ba és a háborúba, annál kevesebb jut fejlesztésekre, így akár ez a háború visszafoghatta volna az egész nyugatot az alternatív energiák kiterjesztésében, a technológiák fejlesztésében és azzal arányosan, hogy az energiahordozók ára emelkedik ez dupla profitot jelentene az energiahordozók értékesítőinek, mint Oroszország, vagy az USA. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy az EU bírja még tőkével és az alternatív energiák térnyerése csak gyorsulni látszik – legalábbis a tervek ezek, de még várjuk ki a végét…
