A fúziós reaktorral kapcsolatos vélemények még fizikusok körében is nagyon eltérőek. Sokan voltak/vannak azon a véleményen, hogy soha, illetve csak 40-50 év múlva készül el a tényleg működő reaktor. Most azonban a nemrégen publikált kínai bejelentésre végre válaszoltak az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor) fizikusai is és bejelentették, hogy a 25 ezer tonnás gépezetet a tervek szerint beüzemelik 2025-ben.
Az Eddington által felvetett elméletet a csillagok energiatermeléséről egy másik igen híres kutató, Hans Bethe részleteiben is megmagyarázta 1939-ben, munkájáért Nobel-díjat is kapott, 1967-ben. A következő részleteket apránként adták hozzá a fúziós reaktort ötletéhez, például Harold Urey (Nobel-díj 1934-ben) a 2-es tömegszámú hidrogénizotóp, a deutérium, majd Mark Oliphant a trícium, a hidrogén 3-as tömegszámú izotópjának felfedezésével. A fúziós reaktor alapjait jelentő elméleti munka jó része a második világháború idejére készen állt, az első szabadalmat 1946-ban adták be Nagy Britanniában, a komolyabb kutatások csak 1951-ben kezdődtek meg.
Akik nélkül nem jöhetne létre a fúziós reaktor: (balról jobbra) Mark Oliphant, Lyman Spitzer, Arthur Eddington, Hans Bethe, Ernest Rutherford.
FORRÁS: ITER.ORGOlyan elképzelés ez, amelyet évről-évre téveszmének, lehetetlennek, vagy épp húsz év múlva elérhetőnek neveznek. 1985-ben világossá vált, hogy egyetlen ország sem lesz képes egymagában megoldani ezt az igen bonyolult problémát, nemzetközi összefogást kezdeményezett Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov. 1988-ban elkezdődtek a ma egyszerűen csak ITER-nek, vagyis Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktornak nevezett építmény tervezési munkálatai. 35 nemzet osztotta fel a 23,7 milliárd dollárnyi költséget, amely a 10 millió részegység legyártásához szükséges. Ma a dél-franciaországi Cadarche kutatóközpontban a 25 ezer tonnás gépezet arra vár, hogy 2025-ben beüzemeljék. Írja a N.G
A projektben magyar kutatók/tudódok is részt vesznek.
