Annak idején üdvözöltük az internetet és hálásak voltunk azoknak akik a tudást és az információkat megosztották velünk, a rendszer eleinte tökéletesen működött, a reklámok által gyakorlatilag ingyenes tartalomhoz jutottak az emberek. Sorba készültek a weboldalak és blogok, a tudás és az információ szabadon áramolhatott a hálózaton.
Azonban később az internet elterjedésével megszaporodtak a konteós tartalmak. Manipulatív videók, cikkek árasztották el a világhálót. A szociális média, a videómegosztók tele vannak ilyen tartalmakkal. A manipulációk, álhírek/konteók sok esetben a már megszokott szimbólumok és kifejezések felhasználásával, féligazságok és a feltevések tényként való közlésével jelennek meg a világhálón.
A cél sok esetben a haszonszerzés, vagy politikai indíttatás, egy-egy termék értékesítése – ez jellemzően egészségügyi termék. A társadalom egyes rétegeinek a megtévesztése, vagy destabilizálása – ezek a jellemzően politikai céllal publikált tartalmak.
De honnan is tudhatjuk azt, hogy valami nem stimmel a weblappal, videóval, vagy a Facebook fiókkal és feltehetően manipulatív céllal hozták létre a publikált tartalmat?
A legjellemzőbb és legszembetűnőbb, mikor a weboldalon a már megszokott szimbólumokat használják, ilyenek a biztonsági szoftverek, vagy informatikai rendszerek biztonsági beállításainak a szimbólumai. Íme egy példa a mellékelt képen. Ez egy alapvető marketing fogás, hogy a felhasználóban bizalmat keltsenek, a már megszokott szimbólumok felhasználásával.
Árulkodó jel lehet az is, hogy olyan kifejezéseket emelnek ki a kontextusból, ami valójában nem releváns a tartalommal, de a látogatóban azt az érzést keltheti, hogy megbízható a tartalom. A képen jól látható, hogy valójában egy az egészséggel foglalkozó weboldalról van szó, de a “JOG” szót emelte ki a marketinges, feltehetően abból a célból, hogy azt sugallja a látogató számára, hogy a tartalom teljesen “legális” megbízható és megkérdőjelezhetetlen.
Nagyon jellemző a megtévesztő tartalmakra a videómegosztókon, hogy nem lehet hozzászólni a publikált videóhoz. A videómegosztók egyben közösségi platformok is, ha nem engedélyezett a hozzászólás, akkor nem lehet megkérdőjelezni a tartalmat, ez árulkodó jel lehet arra, hogy a publikált tartalmat manipulatív céllal, vagy a tények elhallgatásával, elferdítésével tették közzé. Mindig nézzünk utána a tartalomnak a keresőben, jellemzően nem bizonyított tudományos teóriákat, hamis statisztikákat közölnek tényként. Jellemző ezekre a közéleti, konteós videókra az is, hogy egy adott problémát csak egy oldalról vizsgálnak meg – és ez alapján vonják le a következtetéseket, a publikált információk ha igazak is, nem teljesek.
Figyeljünk oda, ha a hozzászólások engedélyezve vannak és kizárólag pozitív hozzászólás található, sem kérdések, sem pedig kritika nincs kinyilvánítva, akkor jobb esetben csak Trollok szóltak hozzá a témához, de rosszabb esetben már egy “szektásodott” közösség számára készült a videó. Könnyen ellenőrizheted, ha ráklikkelsz a hozzászóló profiljára és megnézed mennyire tűnik valódi személynek – erről egy következő cikkben írok majd.
Addig is mindig járj utána a tartalomnak, ne légy lusta. Mindig kérdőjelezz meg minden olyan állítást, ami gyanúsnak tűnik. Figyelj, ha a publikációban sokat szerepel a “forradalmi”, a “DR.”, a “jog”, a “tényleg működik”, és mindig gyanakodj, ha egy témát egy oldalról világítanak csak át, vagy egy okfejtés úgy ér véget, hogy nincs kibontva minden része az adott témának.
Végül pedig, a gyakorikérdések nem wikipédia, míg az egyikben sok esetben szubjektív véleményeket publikálnak, a másikban többségében a témához értő személyek szerkesztik a tartalmat, egymás publikációit ellenőrizve, javítva, itt is érdemes megnézni a vitalapokat.
