Peking (Reuters) – A pekingi tudósok kifejlesztettek egy új génterápiát, amely visszafordíthatja az egerek öregedésének néhány hatását és meghosszabbíthatja életük időtartamát. Ezek a megállapítások egy napon hozzájárulhatnak majd az emberek hasonló kezeléséhez is.
A Science Translational Medicine folyóirat e hónap elején megjelent cikkében részletezett módszer magában foglalja, a “kat7” nevű gén inaktiválását (kikapcsolását) – amelyről a tudósok megállapították, hogy kulcsfontosságú tényezők a sejtek öregedésének a szempontjából.
Az általuk alkalmazott specifikus terápia és az eredmények világviszonylatban elsők voltak – mondta a projekt társfelügyelője, Qu Jing professzor (40), az öregedés és a regeneratív orvoslás szakembere a Kínai Tudományos Akadémia (CAS) Állattani Intézetéből.
“Ezeknek az egereknek 6-8 hónap terápia után javult a megjelenésük és az izomtapadási erejük, és ami a legfontosabb: kb. 25% -kal hosszabb élettartammal rendelkeznek” – mondta Qu.
A különböző CAS osztályok biológusainak csoportja a CRISPR / Cas9 módszerrel több ezer gént szűrtek meg azokat vizsgálták, amelyek különösen erősen befolyásolhatják a sejtek öregedését. A körülbelül 10 000 közül 100 gént azonosítottak, és a kat7 volt a leghatékonyabb a sejtek öregedésének elősegítésében – mondta Qu.
A Kat7 az emlősök sejtjeiben található több tízezer gén egyike – A kutatók az úgynevezett lentivírus vektor módszerével inaktiválták (leállították a működését) ezt az egerek májában.
A komplex vírusok, mint a lentivírusok (pl. humán immundeficiencia vírus, HIV) további szabályzó és kiegészítő géneket is tartalmaznak. A génterápia számára kezdetben a vektorokat az egyszerű retrovírusokból fejlesztették ki, gyakran a MoMLV-ból. A vírusvektorok kifejlesztéséhez elengedhetetlen volt a vírusok életciklusának a megismerése. A gazdasejt megfertőzése után a vírus RNS a reverz transzkriptáz segítségével kettősszálú DNS-é íródik át. Ez a folyamat a citoszólban történik, majd a sejtmagban a virális DNS beintegrálódik a gazdasejt genomjába. Az a mechanizmus, amivel a retrovirusok bejutnak a gazdasejt sejtmagjába különbözik az egyszerű és komplex retrovírusok esetén. Amíg az egyszerű retrovirusok csak akkor tudnak belépni a sejtmagba, ha a nukleáris membrán a mitózis alatt disszociálódott, a lentivírusok aktív sejt transzporttal, preintegrációs komplexként jutnak be a sejtmagba a magpóruson át, anélkül, hogy tönkretennék a magmembránt. Így a lentivírusok, a MoMLV-vel ellentétben, a nemosztódó sejteket is képesek transzdukálni. Ha vírus bejutott a sejtmagba, a virális DNS integrálódik a gazdasejt genomjába egy virális enzim, az integráz segítségével. Az integrálódott DNS-t provírusnak hívjuk. A gazdasejt génexpresszióját limitálja, de felhasználja azt saját génjei expressziójára. A gazdasejt transzkripciós aktivitását cisz-ható provírus LTR régiókkal szabályozza. A komplex retrovírusoknak további transz-ható faktoraik vannak, amelyek aktiválják az RNS transzkripciót, (pl. HIV-1 tat). A virális gének transzlációja után a fehérjetermékek és a virális RNS-ek létrehozzák a vírusrészecskéket, amelyek a sejtből a plazmamembránon keresztül a „bimbózás”-nak nevezett folyamatban kiszabadul. Forrás: tankonyvtar.hu
“Teszteltük a gén működését különféle sejttípusokban, az emberi őssejtekben, a mesenchymális progenitor sejtekben, az emberi máj sejtekben és az egér májsejtjeiben, és mindezen sejtek esetében nem láttunk kimutathatót sejttoxicitás. És az egereknél szintén nem láttunk még mellékhatást. ” Ennek ellenére a módszer még messze van attól, hogy készen álljon az emberi próbákra – mondta Qu. “Feltétlenül szükséges a továbbiakban tesztelni a kat7 működését más emberi sejttípusokban is és más egérszervekben is, valamint a többi preklinikai állatban, mielőtt felhasználnánk az emberi öregedés ellen, vagy más egészségügyi célokra ezt a stratégiáját” – mondta.
Qu elmondta, reméli, hogy a jövőben főemlősökön is kipróbálhatja a módszert, de ehhez nagyon sok anyagi forrásra és sokkal több kutatásra lesz még szükségük.
“Végül reméljük, hogy találunk módot arra, hogy akár ha nagyon kis százalékban is, de késleltethessük az öregedést … a jövőben.”
Az eredeti cikket a YahooNews tette közzé: (Martin Quin Pollard jelentése; szerkesztés: Kim Coghill)
