A facebook körül gyakorlatilag évente több olyan botrány is kikerekedik, mely botrányok egy földi halandót (akit nem Zuckerbergnek hívnak) évekre, vagy évtizedekre a börtönök mélyére temettek volna el. Vajon mi lehet a titka annak az embernek, aki bizonyítottan államfőket segített hatalomra, emberek millióinak a véleményét formálja, sok esetben a tudtukon kívül, és halmazokba rendezi őket mint pásztor a nyáját, aztán statisztikát készít róluk és elemzi a viselkedésmintájukat. Az emberek által generált tartalmakkal és a személyes adataikkal kereskedik, miközben lehallgatja őket és 3. felekkel/vállalkozókkal elemezteti a lejegyzetelt beszélgetésiket. Mi lehet az a láthatatlan hatalom ami istenként védi ezt a rendszert és a gazdáját Mark Zuckerberget? Azt gondolom, hogy két dolog van ami pajzsként védi ezt az embert, a pénz és az információk által kiépített hatalom és feltehetően még az is, hogy az általa gyűjtött információt meg lehet vásárolni és ezzel a kiváltsággal nagyon magas körök is élnek. Ahhoz, hogy a kérdéseimre választ kapjak talán a múltban kellene kapirgálni, de azt gondolom ezzel sem juthatok sokkal előrébb. Azért mégis, pár nyers, érdekes információt megosztanék itt a kedves olvasókkal.
Mark Elliot Zuckerberg május 14. napján született 1984-ben White Plains-ben, New York államban az Egyesült Államokban. Zsidó családban nevelkedett (azonban magát sokáig ateistaként definiálta, ez később még érdekes lesz), apja fogorvos, édesanyja pedig pszichiáter volt. Mindig is a számítógépek és a programozás érdekelte, készített programokat is.
Érdekes jelek.
Érdekesnek tartom, hogy 2002-ben pszichológiára jelentkezik a Harvardon. Felmerül a kérdés az emberben, vajon milyen logika alapján választ valaki agyturkász szakot az egyetemen, mikor mindig is a programozás érdekelte? Ekkor csatlakozott a híres Alpha Epsilon Phi nevű közösséghez, melynek több tagja is részt vett a facebook fejlesztésében.
Az egyetemen készített egy egészen különös weboldalt, amelyen jogtalanul eltulajdonított/felhasznált képeket tett közzé a többi diáktársáról és a lányokat párosította, majd lehetett szavazni, hogy szerinted melyik a jobb csaj? A weblap címe Facemash volt.
Zuckerberg feltörte a Harvard nyilvántartó szerverét, és az egyetem kilenc közösségi házából szerzett fotókat a tagokról. A képeket aztán feltette a Facemash-ra, ahol társította őket, így két arcképet lehetett összehasonlítani, illetve eldönteni, hogy melyik a vonzóbb, esetleg csúnyább. Első online órájában a Facemash 450 látogatót regisztrált, 22 200 oldalletöltéssel. Mark ekkor jött rá, hogy az embereket saját magukon kívül csak egy dolog érdekli még jobban: mit gondolnak róluk az ismerőseik.
Itt már jelei voltak annak, hogy nem igazán érdekli, milyen következményekkel jár az “egyedekre” tekintve az, ha az embereket nyilvánosan kiteszi az esetleges megaláztatásnak, hiszen egy egyetemen, egy a beszéd tárgyává váló diák (mondjuk aki elveszített több szavazást is) elég hátrányos helyzetbe kerülhet és továbbá mentálisan is sérülhet ezáltal. Látszólag ez nem érdekelte Markot már akkor sem, és az sem, hogy sajátjaként kezelte mások képeit (vagy, mivel pszichológia szakra járt, pont ezek a folyamatok/reakciók érdekelték – ezt nem tudhatjuk). Aztán a weblapot az iskola igazgatósága beszüntette és bocsánatot kért Zuckerberg is az érintettektől. Az első sztori amit megúszott, hihetetlen szerencse sorozata már az iskolában elkezdődött, ugyanis Zuckerberget a dékán elé citálták a szerverre való betörés, képek és adatok illegális eltulajdonítása és közzététele miatt – később azonban az összes vádat ejtették. Azóta sem derült ki, hogy miért.
A nagy ötlet.
A fenti próbálkozása után Mark hónapokig nem tudott újabb ötlettel előállni, azonban a sors segítségére sietett és nemsokára ötletet kapott.
Az ismeretségi hálók, szociális hálózatok ötlete egészen 1995-ig nyúlik vissza, az alábbi lenyíló menüben erről olvashatsz:
Az ismeretségi hálók története 1995-től
Az ötlet nem igazán volt forradalmi, hiszen a 90-es években elkezdték ezeket a hálózatokat építeni és kijelenthetjük azt is, hogy abban a speciális formában, ahogy a Thefacebook elindult, nem is Mark Zuckerbergé volt. Történt ugyanis, hogy Winklevoss testvérek (akik mellesleg egyben ikrek is) illetve osztálytársuk, Divya Narendra felkeresték Mark Zuckerberg-et, hogy egy olyan speciális hálózat építésében segédkezzen nekik, amelyik a Harvard egyetem diákjait köti össze szociális hálóba, ahová saját képeket tölthetnek fel és készíthetnek maguknak adatlapot. Mivel pont ez kis láncszem hiányzott Zuckerbergnek (végre egy jó ötlet, nem kell “ellopni” a képeket mert feltöltik azokat önszántukból a diákok), önállósította magát és megalkotta a TheFacebook.com ot, levédte a domaint és ahogy a nagy könyveben meg van írva, saját nevén elkezdte az ötlet megvalósítását. Az ötletgazdák később beperelték és 65 Millió dollár kártérítést fizetett a facebook a felpereseknek, azonban a tulajdon nagy része Zuckerbergé maradt (Divya Narendra 0.022% ot kapott a facebook-ból).
A név amit csaknem az egész világ ismer: A Facebook név ötlete még középiskolából származott. Mint minden iskolában, Mark középiskolájában is volt egy számítógépes szoftver, amelynek az adatbázisában minden tanulóról volt egy igazolványkép és egy rövid szöveges infó. A tanárok és a diákok is „Facebooknak” hívták ezeket az oldalakat.
A forráskód: A kód alapja a Mark középiskolájában (Phillips Exeter Academy) használt, már akkor is Facebook-nak nevezett ötletadó szoftverre épült.
Az első fejlesztés: 2004. február 4-én Mark és szobatársai (illetve az Alpha Epsilonban megismert új barátai), Eduardo Saverin, Dustin Moskovitz és Chris Hughes elkészítették a Harvard megújított „Facebook” verzióját, „TheFacebook” néven, ami kicsit már modernebb volt, mint az amerikai iskolákban általánosan elterjedt „kép és adatlap” megoldás.
Ezek után a vállalkozás gyakorlatilag szárnyalt, na jó még egy kis segítség jött Zuckerberg számára, a Pay-Pal tulajdonosa jelentős összeget fektetett be a facebookba, így mára a szerverpark olyan hatalmas területen fekszik, hogy a világ egyik legnagyobb informatikai és hálózati infrastruktúráját képviseli, egy átlag ember számára szinte elképzelhetetlen kapacitással és forrással rendelkezik a cég.
Politikai befolyás Angliában: Hatalmas botrányba keveredett a Cambridge Analityca nevű cég. A céggel kapcsolatban annyi botrány látott napvilágot, hogy legalább 20 oldalnyi iromány lenne ezt publikálni, tehát összegezve, a cég megvásárolt egy applikációt melyen keresztül legalább 87 Millió felhasználó adataihoz, üzeneteihez fértek hozzá. Természetesen ez csak a jéghegy csúcsa, azonban a BREXIT kampány alapvetően ezekre az adatokra épült és állítólag teljesen ingyen vállalták a kampány lebonyolítását a facebook igénybevételével, ez volt a teszt. A kiszivárogtatott adatok, statisztikák által sikerült egy olyan halmazt megszólítani Angliában, mely halmaz politikailag inaktív volt. A cél nagy valószínűséggel nem az volt, hogy megszavazzák a kilépést, hanem, hogy szavazókat nyerjenek meg. Azonban átment a BREXIT, melyre nem volt felkészülve a kampányt indító párt sem, ezt bizonyítja az is, hogy a szavazás után azonnal lemondott a kampányfőnök és a miniszter is, így került hatalomra Teresa May, aki képtelen volt megoldani a helyzetet 2 év leforgása alatt. Ha számításba veszem azt, hogy a legrosszabb forgatókönyv szerint, az eseményláncolat végére kiléphet a királyságból Skócia és Írország is, akkor nem csak az EU-t gyengítették meg a facebook segítségével, hanem gyakorlatilag széteshet az Egyesült Királyság is, azt azért tudni kell, hogy már most sokat veszített a UK a BREXIT miatt, ugyanis az ígéretekkel ellentétben nem lett több munkahely – inkább kevesebb, nem folyt be több pénz a királyságba mert elhagyták az országot a cégek.
Politikai befolyás Amerikában: Az FTC tavaly elkezdte vizsgálni, hogy a világ legnagyobb közösségi portálja betartotta-e a megállapodást, hiszen felhasználóinak több tízmilliónyi adata a Donald Trump 2016-os választási kampánycsapatának is dolgozó, londoni székhelyű Cambridge Analytica nevű adattároló céghez került. Több mint 1400 milliárd forint büntetést szabott ki a közösségi oldalra a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (Federal Trade Comission, FTC) a hivatalos oldalukon található közlemény szerint. A Facebooknak meg kell változtatnia a belső cégstruktúráját, hogy a felhasználók személyes adataival kapcsolatos döntésekben elszámoltatható legyen. A Facebook még 2012-ben az FTC-vel kötött megállapodásában beleegyezett, hogy nem gyűjt adatokat a felhasználóiról, és hogy az adatokat nem osztja meg a felhasználó engedélye nélkül.
Lehallgatási botrány világszinten: 2019- ben látott napvilágot a hír, hogy a facebook lehallgatott mindenkit és több száz alvállalkozót bérelt fel arra, hogy leiratokat ellenőrizzenek a felhasználók Messenger-beszélgetéseiből, derül ki a Bloomberg riportjából. Tehát nem csak rögzítették, hanem több száz privát cégnek át is adták a hangfelvételek alapján készített szöveges dokumentumokat, melyeket a privát beszélgetések alkalmával keletkeztek. Indoklás szerint azért, hogy kielemezzék, hogy az algoritmus (mesterséges intelligencia) milyen hatékonysággal konvertálja a hangokat szöveggé. Nagy valószínűséggel a bekapcsolt alkalmazások a mobilon képesek voltak folyamatosan hangot rögzíteni és továbbküldeni, akkor is ha nem használta valaki éppen a Messenger-t. Mielőtt még azt hinnéd, hogy ez fikció, olvasd el a focis applikációval kapcsolatos botrányt, ahol kiderült, hogy a felhasználók mobiljain keresztül hallgatták le a kocsmai beszélgetéseket.
Vajon mi a cél és hova vezet az út?
“Az információs ipar, a gazdasági élet legdinamikusabban fejlődő ága egyre több embernek biztosítja a kenyerét, s dinamizáló hatással van más iparágak fejlődésére is. Az információs szektorban foglalkoztatott munkaerő aránya a fejlett országokban már a nyolcvanas évek elején meghaladta a „klasszikus” iparágakban foglalkoztatottakét, s a más területeken dolgozók munkájában is egyre nagyobb helyet foglalnak el az információs jellegű tevékenységek. Ma már általánosan elfogadottá vált az a felismerés, hogy az információ az ipari termelés „ki nem merülő tartaléka”. Az olcsó nyersanyag- és energiahordozó készletek felélése után a gazdasági növekedést csak az információs tevékenységek termelékenységének növelése és a szellemi erőforrások felhasználásának magas színvonala biztosíthatja. Merész képzeletű tudósok – negentropikus jellegére alapozva – az információ intenzív, a jelenlegit természetesen sok nagyságrenddel meghaladó felhasználásától várják az emberiség energiagondjainak végleges megoldását. Az elmúlt évtizedek nagy felismerése, hogy az élet szintén információs folyamat. A génekben örökölt információk a környezetből szünet nélkül érkezőkkel együttműködve vagy összeütközve szabályozzák és vezérlik az élőlények fennmaradását, növekedését és szaporodását. A génsebészet s a genetikai ipar, amely az információtárolás és -átadás eme legsajátosabb formájának befolyásolását célozza, információs problémaként is felfogható. A kutatások az évek során egyre gazdagabbá tették az információ fogalmát, s helyét is kijelölték alapvető fogalmaink között. Az általánosítás legmagasabb fokán harmadik „princípium”-ként az anyag és energia mellett jelölték ki a helyét, az élőlények létfenntartásában a táplálékkal és a levegővel egyenrangú tényezőnek ismerték el, a gazdasági életben a nyersanyag, energia és munkaerő mellé, sőt fölé helyezték.” – idézet, Budapest, 1994. június, Dr. Fülöp Géza az ELTE Könyvtártudományi-Informatikai Tanszékének vezetője.
„Amíg össze tudunk tartani, és meglátjuk a jót a másikban, jobb világot fogunk tudni építeni” – Idézet, Mark Zuckerberg, 2015. December
Mark többször is hangoztatta, hogy egy “jobb világot”, toleráns és igazságos, másokat segítő és az emberiség számára hasznos dolgot szeretne létrehozni, eleinte még nem igazán lehetett tudni, mit is takar a jobb világ. Vajon mi lehet a jobb világ, hogyan is tud Mark a facebook-al jobb világot teremteni? Kinek lehet ez a világ jobb, vajon kik profitálnak eme jobb világból?
Nyilvánvaló, hogy eme jobb világból mindenki profitál, hiszen ezt üzenik nekünk az elemzők, kritikusok és ezt üzeni nekünk Mark is. Azonban a mi világunkban soha nincs semmi ingyen, mindent valamiért kapunk, vagy mindenért fizetnünk kell, így, vagy úgy… Látszólag mégis itt egy ember, aki barátjának tekinti az egész világot és azt mondja, hogy ingyen van minden, ingyen használható a sok-sok Milliárd dollár értékű infrastruktúra és még azt is hajlamosak vagyunk elhinni, hogy azok a bejegyzések, amiket mi készítünk, a saját profilunk amin elérhetőek vagyunk – az a miénk. Legalább is így adjuk át egymásnak, “nézd itt a vállalkozásom profilja: https://facebook.com/en_vallalkozasom”. Ugye senkinek nem jutott eszébe az, ha a facebook domain nevét leellenőrizni – az nem felhasználók nevén van. És vajon mennyi embernek jutott eszébe elolvasni a felhasználói feltételteleket? Gondolom 1000 emberből csak párnak. Azt gondolom ez volt az első lépcsőfok, olyan mint mikor a marketinges össze-vissza hazudik a telefonba, csak hogy bejusson a lakásodba, aztán ott szembesít a ténnyel, hogy a kétértelmű megfogalmazásai a megtévesztés eszközei voltak. De ha már benn van a lakásban, akkor nagy valószínűséggel 100 emberből legalább 40-nek elad valamit, mert erre a szituációra is megvannak a jól bevált pszichológiai fortélyai. Ezeket a fortélyokat információkra építették, olyan információkra, amiket az emberek viselkedésmintájából lehet begyűjteni, a marketinges egy betanult viselkedés mintát követ, reagálva arra, hogy milyen jeleket lát az “áldozatán”, hiszen megtanították, hogy milyen viselkedésmintára milyen stratégiát kell alkalmaznia.
Eddig csak azt szerettem volna felvázolni, hogy milyen értéket képvisel a 21. században az információ, és arra szerettem volna utalni, hogy igen is számít az, hogy kinél vannak információk és az is számít, hogy milyen minőségű információval rendelkezünk.
Miért is fontos szerintem az, hogy pszichológia szakra jelentkezett Mark a Harvardon? Vajon a marketing és pszichológia milyen közel állhatnak egymáshoz? – Hát szerintem nagyon. Vajon mi lehet minden marketinges álma? Szerintem az, hogy az egész emberiséget az ügyfelének tekinthesse és a megfelelő halmazokba tudja őket rendezni a viselkedésük és reakciójuk alapján, ehhez egy hihetetlenül nagy kapacitású mesterséges intelligenciát kiszolgáló több millió számítógépből (szerverből) álló infrastruktúrát kellett megalkotni.
Itt mondhatnánk, hogy ez kiváló dolog, mi megosztunk mindent egy szolgáltatóval magunkról és cserébe ez a szolgáltató a profilunk alapján küldi el nekünk a személyre szabott marketing anyagot. Csakhogy ebben az esetben nem csak a gazdasági témákat kell figyelembe vennünk. És gyakorlatilag nem tudjuk azt sem, hogy ki készít statisztikák alapján halmazokat az emberekből és ki (kik) kapja ezeket az elemzéseket meg? Tehát hiába is sugallja neked a rendszer, hogy ez terólad szól és az csak a te életedet befolyásoló tényező, hogy megosztasz-e mindent magadról. Hidd el ez nem rólad szól, ez mindenkiről szól, mert a sok-sok egyed által megosztott információk alapján hihetetlen pontos halmazokat tudnak felállítani és innentől kezdve, a halmazok jellemzőit felhasználva, tömegeket lehet befolyásolni. Tehát mikor a sok kicsi információ egy átfogó rendszerbe van stratégia szerint rendezve, akkor azt akár már hatalomnak is hívhatjuk, mely hatalommal a rendszert felügyelő és átlátó rendelkezik. Ahhoz, hogy az irányítható halmazokat felállítsák, az egyedek által biztosított jellegzetes információkra van szükségük, ezek a befolyásolható halmazok az egyéni információkra, az személyek feltérképezett jellegzetességeire épülnek. Az alapvető halmazok; vallás, életkor, lakhely, politikai érdeklődés, kedvelt irodalom, kedvelt sport, szexualitás, kedvelt zene – ugye ismerősek valahonnan – ezeket használva nem kell egy kampány alkalmával minden egyednek személyes üzenetet küldeni, ugyanis a halmazoknak is lehet küldeni manipulatív üzenetet a halmaz jellegzetességének megfelelően. pl. “vásárold a mi termékünket, mert mi támogatjuk az összes úszót a világon” – semmi más dolgunk nincs, csak megcélozzuk vele azt a halmazt, amelynek egyedei egy úszót jelöltek be kedvenc sportolónak… A kampány megrendelőjének elég pontos számokat tudunk adni, hogy milyen aktivitásra számíthat… Persze ez csak a jéghegy csúcsa, mert a mesterséges intelligencia, az általunk szolgáltatott és a tőlünk ellopott információk alapján, feltehetően egészen más halmazokat tud létrehozni mint amire mi gondolunk és valószínűleg az átfedéseket is megkeresi a halmazok között. Itt már az emberi reakciók is kiszámíthatóak a halmazelméletek és a valószínűségszámítás alkalmazásával…
A vallásos halmaz felismerése? Út az isteni lét felé…?
2016 karácsonyán valami megváltozott, Zuckerberg a látszólag földhözragadt és racionális gondolkodású, egyébként ateistaként megismert géniusz, kijelentette, hogy “Én zsidóként nőttem fel, de később egy olyan perióduson mentem keresztül, amikor megkérdőjeleztem dolgokat. De most már hiszem, hogy a vallás nagyon fontos” Érdekes momentum egy olyan emberrel kapcsolatban aki egyébként több erkölcsi szabályt is áthágott az élete folyamán. Valóban megvilágosodhatott és megbánta egyes tetteit, vagy csak feltűnt neki, hogy a vallásossággal igen komoly, stabil halmazok empátiáját lehet megszerezni? Mindenki döntse el maga, mindenesetre érdekes tény, hogy jelen időkben a vallásosság trendinek számít, míg akkor mikor ateistaként élte életét, inkább menő dolog volt ateistának vallani magát az embernek.
Azt gondolom, hogy a kijelentéseiben nem a zsidó neveltetése inspirálta Őt, hanem nagy eséllyel a statisztikák alapján arra a következtetésre jutottak az analitikus szakemberek, hogy a hálózatban a vallásos egyedek halmazai nagyon stabilak és összetartóak, szemben bármilyen politikai irányvonallal, vagy meggyőződéssel a vallással egészen globális halmazokat lehet létrehozni az arra hajlamos egyedekből, és a vallásra hivatkozva megmagyarázhatóak olyan tettek is, melyeket racionálisan nem tudunk megmagyarázni (isten így akarta, isten útjai, isten kijelölt engem stb..). Érdekes kijelentéseket tett Mark egy 2017 es konferencián, ahova a facebook “húzóembereit” hívta meg.
Idézet a 2017-es konferencián elhangzottakból:
„A kereszténység el fog tűnni. Megszűnik, megsemmisül. Erről még csak vitatkozni sem vagyok hajlandó. Már most népszerűbbek vagyunk, mint Jézus”, “Megfigyelték, hogy azok az emberek, akik gyülekezetekbe járnak, az átlagnál sokkal több önkéntes munkát vállalnak, valamint jótékonykodnak, nemcsak azért mert hívők, hanem mert egy közösség tagjainak érzik magukat. Mivel az elmúlt években ezeknek a közösségeknek a tagsága folyamatosan – legalább negyedével – csökkent, nagyon sok ember keres magának új célt és ügyet, amit a mi feladatunk lesz megtalálni. Olyan világot kell építenünk, ahol mindenki értékesnek és közösségi személynek érezheti magát” “Ti vagytok a 21. század pásztorai!” – Mark Zuckerberg 2017-ben így inspirálta a jövő közösségi elitjét (a halmazok irányítóit?), akiket a cég annyira fontosnak tartott, hogy a kétnapos rendezvényen fizette a hotelszámlájukat, és pazar ellátást biztosított számukra.
Azt gondolom, hogy a vallásos vakhitűség, bigottság gyakorlatilag már most tetten érhető a facebookkal kapcsolatban, mégpedig a gazdaságban. A cég adatkezelési és lehallgatási botrányai ellenére a részvény indexei szárnyalnak. A gazdasági szférában dolgozó befektetők, brókerek, ugyanis nem hajlandóak azzal foglalkozni, hogy milyen társadalmi kárt okoz a cég világszinten, kizárólag azzal foglalkoznak, hogy mekkora hatalomra tett szert az elmúlt időben. Az átlag “civil”, háztartásbeli kereskedő pedig át sem látja sok esetben a folyamatokat, egyszerűen hisz benne, mert az élete egy részét itt tölti el és hisz benne, mert ezen a platformon működteti a vállalkozását, hisz benne mert úgy gondolja, a nagyok is vásárolnak folyamatosan, és úgy gondolja (szerintem hibásan), hogy egy géniusz a tulajdonos – aki irányítja ezt a virtuális világot. Elgondolkodtató, hogy vajon ez tényleg csak egy virtuális világ, nem lehet, hogy már jobban befolyásolja a valós világunkat, mint azt mi el tudnánk képzelni?
Az amerikai hadsereg kutatólaborjából – a DARPA-ból – átigazolt mérnök, Regina Dugan vezetésével már képesek arra, hogy egy „gondolatolvasó sisak” segítségével egyszerű utasításokat olvassanak ki az emberi agyból, vagy körülbelül meghatározzák, mire is gondol éppen az illető. A tavaly indult projekt várhatóan 2019 és 2020 között tud majd piacképes terméket nyújtani, amit valószínűleg egybeépítenek majd a Facebook egy másik ígéretes termékével, az Oculus Rifttel, a jelenleg elérhető legélethűbb virtuális valóság élményt nyújtó digitális szemüveggel. Ezt most leginkább a játékipar használja, de 2016-ban a Los Angeles-i fejlesztői konferencián Zuckerberg már bemutatta, miként fogják a kétmilliárd dollárért felvásárolt technológiát a közösségi hálóba integrálni a jövőben. „Mi adjuk a kezetekbe azt az eszközt” – utalt a szervereikben lévő hatalmas teljesítményre és arra a potenciális technológiai áttörésre, amit a vállalat titkos fejlesztőcsoportja, a Project 8 készül durrantani a telepátia és a virtuális valóság kombinációjával. Idézet; hetek.hu 2017
Az emberek viselkedésmintáját már most is nagyon hatékonyan tudják monitorozni, azonban ha engedélyt kapnak a eeg-technológiás sisakok és virtuális szemüveg forgalmazására, gyakorlatilag mindent tudni fog rólunk a nagy testvér, hazudni nem lehet, mert a like gomb megnyomása nélkül fogunk az eszközökön keresztül érzelmi üzeneteket küldeni a facebook felé.
Mint észrevehetted a politikai marketing nagyon komoly változáson esett át az utóbbi években, sok esetben már nem ideológiákat próbálnak rád tukmálni, hanem azt próbálják meg elhitetni veled, hogy az egyéniségedhez legközelebb álló ideológiát, a kampányolt politikai erő számodra biztosítja. Tehát mivel fel tudnak térképezni, meg is tudják állapítani azt, hogy milyen témákra reagálsz pozitívan és milyen halmazba kell behelyezni a virtuális karaktered. Azonban ezzel a facebook negatív hatással van a személyiség fejlődésére, azt gondolom kifejezetten káros dolog az ha valakit beszorítanak egy buborékba és folyamatosan csak az általa elvárt információkat adják át neki, a karakternének megfelelő módon tálalva. Vajon ha barátot találsz a facebookon akkor ezt tényleg te választottad magadnak, vagy egyszerűen az algoritmus vezetett rá hogy megismerd? Vajon hasznos dolog egy-egy témát csak egy oldalról megközelíteni? Igen hasznos, azok számára akik így be szeretnének férkőzni a világodba, a feltérképezett, lokalizált szimpátiádat kihasználva eladni neked egy terméket (legyen az akár politikai termék). És itt eljutunk magához a facebookhoz is, ugyanis ha csak ilyen látszólag pozitív élményben részesít minket a rendszer, akkor az agyunk nagy valószínűséggel ugyanúgy reagál rá mint a drogra és akár függőség is kialakulhat.
Visszatérve a bejegyzésem elejére, vajon milyen szerencsesorozat kísérheti ezt az embert, hogy nem igazán vonják semmiért sem felelősségre? A titok valószínűleg abban rejlik, hogy nem megszüntetni akarja a politika ezt a rendszert, hanem inkább birtokolni. Több utalás is volt az utóbbi időben arra, hogy esetleg fel kellene darabolni a céget, vagy lokálisan (országonként) kellene alkalmazni a cenzorokat egyes nemzetek/országok erre szakosodott hivatalai által ellenőrizve, vagy esetleg befolyásolva a működését… Tehát feltételezem, hogy olyan hatalmat tudna szerezni a lokális birtoklással, felügyelettel egy-egy politikai elit, hogy képtelenség lenne a következő évtizedekben elmozdítani a hatalomból azt, amelyik megszerezné most a felügyeletet a saját országában – azt gondolom ez a cél és ezért túlélő a Mark, na meg persze azért mert mindezt el tudta úgy kezdeni, hogy gyakorlatilag semelyik nemzetbiztonsági hivatal nem vette komolyan és nem tudta elképzelni azt, hogy milyen hatalom összpontosulhat a kezében.
Vajon kijelenthetjük, hogy aki létrehozott egy világot, és minden információt birtokol másokról és azokat fel tudja használni arra, hogy manipuláljon (irányítson) minket, joggal nevezheti magát istennek a saját világában?
Tetszett a cikk? Nem tudsz minket lájkolni és feliratkozni sem tudsz, és csillagocskát, szívecskét sem tudsz küldeni :-), inkább látogass meg minket gyakrabban, hátha találsz még érdekes cikket nálunk… És ha teheted, kapcsold ki az ad-blockert, mert minket tényleg nem támogat senki sem…
