Mikrohullámok:
Sok beszélgetésben vettem részt ismerőseimmel a témával kapcsolatban, mindenkinek van véleménye, tapasztalata, és hát valljuk be a kutatók és szakemberek véleményei is teljesen eltérőek. Vannak olyan szakemberek akik kongatják a vészharangot és vannak akik nyugtatják a kedélyeket. Általánosságban oda jutottam a cikkek és publikációk olvasgatása után, hogy az extrém elektromágneses ill. rádióhullámok sugárzása akár károsan is befolyásolhatja az emberi szervezet működését – a kérdés az, hogy vajon mi az a mérték ami mindenképpen káros? Többen arra hívják fel a figyelmet, hogy a sugárzó eszközök általánosságban elviselhetőek a szervezetünk számára, azonban mikor több akár sok-sok eszköz ontja magából az elektromágneses hullámokat a közelünkbe az komoly gondot is okozhat, főleg ha interferenciát okoznak, és mi ebben a sugárzásban élünk.
Számos kísérlet és publikáció látott napvilágot az elmúlt 10-20 évben a témával kapcsolatban. Ember legyen a talpán, aki egyértelmű következtetést tud levonni a publikációkból, sajnos határozott igen vagy nem válasz gyakorlatilag nem létezik ha feltesszük a kérdést, hogy “vajon káros-e az egészségünkre egy-egy adott eszköz ha az a közelünkben van?”.
2013-ban egy iskolában a diákok egy érdekes kísérletet végeztek el.
Dán iskolások egy csoportja azzal kísérletezett, hogy megél-e a kerti zsázsa a vezeték nélküli router közelében. A növények a kísérleti időszak végére elpusztultak. A tizenöt éves iskolások megpróbálták kimutatni, károsak lehetnek-e a mobiltelefon jelzései. A gyerekek szerint eredményeik milliókat érinthet világszerte. Az egyik tanuló, Lea Nielsen, így nyilatkozott: “Mindnyájan tapasztaltunk koncentrációs zavarokat az iskolában, miután a mobiltelefonunkkal az ágyunk mellett aludtunk, sőt néha az alvás is nehezen ment tőle.” Mivel azonban a gyerekek nem tudták megfigyelni az agyműködést az iskolában, úgy döntöttek, inkább növényeket helyeznek el a vezeték nélküli routerek közelében, amelyek a mobiltelefonokhoz hasonló rádióhullámokat bocsátanak ki. Amikor a lányok tálcákon kerti zsázsát próbáltak növeszteni a wifi routerek mellett, a magoncok többsége elpusztult. Az eredményeket kritizáló szakértők azonban úgy vélik, hogy a magoncok valószínűleg a routerekből kiáramló hőtől száradtak ki.
Minden elektromos kütyü kisebb vagy nagyobb mértékben, de EMF sugárzással bír. Mi az EMF? Elektromágneses frekvencia rövidítése, és gyakran hivatkoznak rá elektroszmogként is. Elektroszmognak az elektromos és mágneses terek, valamint a rádiófrekvenciás sugárzások által, a szervezetet érő terheléseket nevezzük. Minél nagyobb teljesítményű eszközről beszélünk, annál nagyobb EMF sugárzással bír. Így például az olvasólámpádnak csekély, elhanyagolható az EMF sugárzása, míg a laptopod jelentősen magasabbal bír, nem beszélve a komoly erősítőkről amikben nagy teljesítményű transzformátorok vannak.
A mikrohullámú sütő egy magnetron mikrohullámú generátort használ arra hogy egy körülbelül 2,5 GHz-es mikrohullámú sugárzást hozzon létre főzés céljából. A nagyfrekvenciájú hullámok bizonyos mélységig behatolnak a melegítendő anyagba, és mozgásba hozzák a víz-, zsír- és cukormolekulákat. A molekulák ilyen rendezetlen rezgéseit a statisztikus fizika hőmérsékletként értelmezi. Tehát minél jobban rezegnek ezek a molekulák, annál melegebbnek érezzük az ételt. Mivel a szerves anyagok többnyire vízből állnak, így az ételt is könnyű ilyen módszerrel melegíteni. Forrás wikipedia Ne feledjük el, hogy a wifi-is eszközeink is 2,4 Ghz körül “muzsikálnak”, persze ez csatornánként eltérő (általában 13 csatornát választhatsz a routeredben) illetve az újak 5 Ghz-es tartományban is működnek. Jelen pillanatban az a cél, hogy lehetőleg olyan sávszélességben dolgozzanak a nagy teljesítményű adók, hogy azok a házak falán, vasbetonon is áthatolhassanak (Mindenki számára elérhetőek legyenek).
Fontos tudni, hogy vannak olyan fémszerkezetek, melyek struktúrájukból adódóan bizonyos frekvenciákon Faraday-kalitkaként működnek és árnyékolják az adott frekvenciát, pl építkezésben használt rabicháló, csirkeháló, azonban ezek más frekvenciákon, lehet pont ellentétes hatást váltanak ki, így azokat felerősítik…
Egyszer minden sci-fi valóra válik:
https://youtu.be/PNK2CrhADo0?t=101
Ki ne emlékezne a klasszikus sci-fi filmere a Mátrixra 1999-ből? Amiben az EMI (angolul EMP) fegyverrel teljesen ki lehet ütni minden elektromos szerkezetet a hatósugarán belül.
Sokat nem kellet várni a film után, mert 2001 januárjában megjelent a Beyond2000. A britek sikeresen megvalósították azt a lövedéket, amely az emberi életre nem, de a harcászati eszközökre és stratégiai létesítményekre annál veszélyesebb. És itt nagyon érdekes és elgondolkodtató az SG magazin megfogalmazása, idézném még egyszer “amely az emberi életre nem, de a harcászati eszközökre és stratégiai létesítményekre annál veszélyesebb” – lehet, hogy külön fejlesztés volt elérni ezt konfigurációt, vagy adta magát? – ki tudja?
Az EMP (ElectroMagnetic Pulse – Elektromágneses Impulzus) elven működő fegyverek működésének elvét még évtizedekkel ezelőtt megálmodták a fizikusok. Bár a technológiával több sci-fi filmben, játékban és könyvben is találkozhattunk, sokan úgy gondolták ilyen fegyver soha nem lesz.
Az EMP fegyverek forradalmi újítása abban rejlik, hogy az élőlényekre nem veszélyesek, a hadi eszközökkel szemben viszont kíméletlenek. Az EMP lövedékek nem robbanás által fejtik ki pusztítóerejüket, hanem egy nagyon rövid ideig, mindössze a másodperc töredékéig tartó elektromágneses impulzust bocsájtanak ki, amely a hatótávolságon belül minden elektronikai eszközt tönkretesz.
Mivel napjaink fejlett hadieszközei mind elektronikus vezérlésűek, a fegyver működésképtelenné teszi azokat, valamint a kommunikációs berendezéseket is. Az EMP lövedék tehát anélkül változtatja a harcászati eszközöket egy rakás vasdarabbá, hogy személyi sérülés történne. Forrás: SG.hu
Elektromágneses fegyverek a mikrohullámú sütőből?
Idézet az origo.hu cikkéből:
Meglepően hangzik, de az elektromágneses fegyverek elkészítéséhez olyan egyszerűen beszerezhető eszközök is felhasználhatók, mint az otthoni vagy nagyüzemi konyhai mikrohullámú sütők magnetronja, nagy tárolókapacitású akkumulátorok, vakuk vagy nagy teljesítményű, szabadon megvásárolható kondenzátorok. A szükséges tervrajzok és leírások is felkutathatók, és ne legyenek illúzióink: aki igazán kereste, már rég tudja, hol találja a szükséges információkat. Katonai szakértők szerint az elmúlt évtizedben az elektromágneses impulzusfegyverek új generációja fejlődhetett ki, akár a reguláris haderőknél, akár civil csoportok (esetleg bűnözök, csúcstechnikát is alkalmazó terrorszervezetek) kezében.
A lényeg: a fegyver energiatárolóját kell a tervezett mennyiségű energiával feltölteni, majd a kívánt helyszínen és időpontban ezt az energiát minél rövidebb, néhány nanoszekundumos idő alatt kisütni, akár távirányítással. Ekkor egy olyan elektromágneses impulzus keletkezik, amely hatásában hasonlít a nukleáris robbanófejek által keltett jelenségekhez, de erősségében messze elmarad azoktól.
A fegyverből kilépő, láthatatlan elektromágneses lökéshullám (impulzus) az eszközhöz csatolt antennákkal vezérelhető. Ezek segítségével lehet a felszabaduló impulzust vagy impulzussorozatot irányítani. A szűkebb területre így nagyobb, koncentráltabb lökéshullám zúdulhat, növelve a fegyver hatótávolságát is. Az amerikai elnöki különgép védett az elektromágneses támadásokkal szemben
A fegyverek felépítésüktől függően lehetnek elektromos vagy mágneses jellegű impulzust kibocsátó eszközök, mely impulzusokat egyszer vagy többször (függően például a rendelkezésre álló energiától, annak utánpótlásától) bocsátják ki. A felhasználás céljától és területétől függően az EMP-bombával lehet egy szűkebb vagy tágabb frekvenciatartományban támadni, de lehetőség van több, különböző frekvencia lefedésére is. Így lehet több, előre meghatározott frekvenciát megtámadni vagy egy frekvenciatartományt folyamatosan változtatva “lefedni”.
Természetesen itt is igaz az, hogy a “hivatalos” EMP-fegyverek, azaz a különböző, fejlett védelmi és elektronikai iparral, kutató-fejlesztő bázissal rendelkező országok haderőinél kifejlesztett fegyverek hatékonyabbak és pontosabban “hangolhatók” az adott feladatra, beleértve a hatótávolságot, a leadott teljesítményt és a megcélzott frekvenciákat. A civil felhasználóknak viszont elegendő lehet egy “egyszerű” EMP-fegyver is, hiszen a “láthatatlan csapásmérés” váratlansága és az előbb említett nem túl bonyolult beszerzési és megépítési folyamatok miatt nem is kell tökéletes rendszert alkotniuk.
Alacsony frekvenciás sugárzások hatásai.
Míg a magas frekvenciák sejtszinten, vagy akár dns szinten hatnak a szervezetünkre, addig az alacsony frekvenciájú jelek az agyunk működésére lehetnek hatással, ne feledjük el, hogy az agyunk, a hozzá másodpercenként bejutó elektromos idegimpulzusok százmillióit válogatja szét, melyek közül csak a legfontosabbakat érzékeljük tudatosan. Ez teszi lehetővé, hogy tudjunk egy dologra koncentrálni és figyelmünket ne zavarják meg más tényezők.
Nem akarok külön mindent megírni magam, így több szövegrészletet a falanszter blogból idézek ahol egy egészen összeszedett cikket találsz a témáról itt: Falanszter blog
Az amerikaiak sokáig azt hitték, hogy az eurázsiai országból érkező kopácsolás egy olyan új szovjet kísérleti fegyver, amely „agykontroll révén próbálja lebetegíteni az Egyesült Államok lakóit”. A washingtoni Védelmi Minisztérium egyik tanácsadója így fogalmazott ekkor: „A szovjet Fakopáncs jele a legerősebb elektromágneses sugárforrás, amelyet valaha ember teremtett. Mivel másodpercenként 10 impulzust ad le 40 millió wattos teljesítménnyel, így a pszichére aktív hatása van! A Szovjetunióból sugárzott jel az elektromos vezetékek által átjárja otthonainkat, elektromos berendezéseinket, amelynek káros rezgéseit átveszi szervezetünk is.” Feltételezéseik azért sem voltak megalapozatlanok, mert az USA kormánya sok éven át végzett különböző kutatásokat az emberi szervezetet ért erős elektromágneses sugárzások kapcsán. A század elején például Nikola Tesla próbálkozott vezeték nélküli energiaátvitellel, észrevette, hogy a Föld atmoszférájában a térerősség napszakonként változik, és azt a távoli zivatarok is befolyásolják. Megfigyelte hosszú hullámhosszú állandóhullámok kialakulását is.
Innen már csak egy ugrás az az 1978-ban bemutatott felismerés, hogy a földfelszín és az ionoszféra közötti mágneses kölcsönhatásaként egy rendkívül alacsony, 7.8 Hz (az Egyenlítő környékén akár 32 Hz) frekvenciájú rezgés mérhető mindenhol a bolygón, amely megegyezik az emberi agy 7-10 Hz-es alfa-hullámainak rezgésszámával, melyek az álom és ébrenlét határán jelentkeznek a hippocampusban. Mint később kiderült, a Schumann-hullámok az egész bolygónkat körbeölelő elektromos mezőt alkotnak, így ez a rezgés a Föld összes emlősénél azonos.
A NASA megfigyelései igazolták, hogy az űrállomásokon, ahol a Föld elektromágneses hatása nem érvényesül, az emberek szervezetének belső egyensúlya megszűnik. Ennek a felismerésnek köszönhetően az űrállomásokon a Schumann-hullámokkal megegyező elektromágneses mezőt gerjesztettek, hogy fenn tudják tartani az űrhajósok egészségi állapotát. Ezek a hullámok szinkronizálják a szervezetet biológiai óráját, segítenek az alvás ritmusának beállításában, szerepük van a hormonális rendszer működésének alakításában, a női ciklusokban stb. Számos helyen az élet frekvenciáinak nevezik, mivel szabályozza, kiváltja és összehangolja szervezetünk másodpercenkénti sok ezer biokémiai folyamatát.
W. Ross Adey néhai ausztrál neurológus baromfiból származó agysejteket vizsgálva arra jutott, hogy a sejtek rezgésekre tanúsított reakciója a frekvenciától és a jel intenzitásától is függ. A jelek továbbítása a szövetekben lévő proteinláncok közötti gyenge kötőerőnek köszönhető. Ezért csak akkor léphet fel a jeltovábbítás, ha az elektromos impulzus elég intenzív ahhoz, hogy gerjessze ezeket a proteinláncokat, de nem olyan nagyfokú, hogy attól a láncok szétváljanak. Javításukhoz így ismerni kell, hogy melyik típusú sejt, milyen frekvencián kommunikál, mert mindegyik sejtet a saját nyelvén kell megszólítani. Ezt a kommunikációs rést Adey-ablaknak, vagy biológiai ablaknak nevezik. Mivel a nagyfrekvenciás jelek minden más alacsony frekvenciás jelet modulálnak, amely egybeesnek az agyi impulzusok depressziós- vagy irritációs állapotának frekvenciáival-, így az embereknél hosszútávon patologikus hatást is ki lehet váltani. Ám, mint fent olvasható, a szovjetek Fakopáncs-lokátoraikat nem az amerikaiak zombisítására, hanem ballisztikus rakétáik korai helymeghatározásához használták-, bár arról nem készült felmérés vagy kimutatás, hogy a többnyire 10 Hz-en kattogó sugarak hány ember sejtszövetét tették tönkre, vagy taszítottak a halálba. forrás: falanszter Blog
