Újabb lengyelországi amerikai bázisról ír alá nyilatkozatot Andrzej Duda lengyel és Donald Trump amerikai elnök hétfőn New Yorkban – közölte a lengyel elnök kabinetfőnöke.
A két elnök találkozójának napirendjén részben azok a témák szerepelnek, amelyekről szeptember elején tárgyaltak volna Varsóban. Trump akkor a Floridát fenyegető hurrikán miatt elhalasztotta látogatását.
Krzysztof Szczerski elmondta: a hétfőn aláírandó dokumentum az amerikai haderő lengyelországi állomásoztatásának konkrét helyszíneiről szól, és megerősíti a Trump és Duda által júniusban aláírt, az Egyesült Államok lengyelországi katonai jelenlétének növeléséről szóló nyilatkozat azon pontját, amely szerint Lengyelországban amerikai hadosztály-parancsnokságot létesítenek.
A júniusi nyilatkozat értelmében ezer katonával megemelik a Lengyelországba 2017-ben állandó rotációs jelleggel telepített, jelenleg 4500 fős amerikai alakulat létszámát. Az amerikai hadosztály-parancsnokság létesítése mellett a dokumentum az MQ-9 típusú, felderítő-csapásmérő, pilóta nélküli repülőgépekből álló század telepítéséről, továbbá egy szállítási légibázis, valamint az amerikai haderőt támogató infrastruktúra létesítéséről is szól.
Az amerikai katonák hat nyugat-lengyelországi támaszponton állomásoznak, és amerikai parancsnokság alatt működik a kelet-lengyelországi Orzyszba telepített nemzetközi NATO-zászlóalj is. Lengyelország egy hetedik, egyelőre meg nem nevezett helyszínt javasolt újabb amerikai katonák állomásoztatására.
Lengyelországban újratemették a múlt század 50-es éveiben tömegsírba hantolt antikommunista ellenállókat. Lucie Szymanowska, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 2019. szeptember 22., vasárnap (MTI) – Állami szertartással újratemették vasárnap Varsóban a múlt század 50-es éveiben tömegsírba hantolt, nemrégen azonosított huszonkét, úgynevezett rendíthetetlen katonát, akik a második világháború idején a német, majd a szovjet megszállók ellen harcoltak. A vasárnap örök nyugalomra helyezett összes ellenállót a kommunista politikai rendőrség a hírhedt varsói Rakowiecka utcai börtönében végezte ki, majd a varsói Powazki-temetőben, annak úgynevezett L-parcellájában temették el őket tömegsírban.
Az újratemetett katonák a második világháború idején a nyugati szövetségesek oldalán vagy a lengyel földalatti Honi Hadseregben harcoltak a németek ellen, vannak közöttük az 1944-es varsói felkelés résztvevői is. A háború után ellenállókként szembesültek a Lengyelországban berendezkedő kommunista hatalommal, amely összeesküvés, kémkedés vádjával letartóztatta, majd kivégezte őket.
Mindnyájukat az úgynevezett rendíthetetlen katonák közé sorolják, akik 1944-től 1947-ig harcoltak szervezett formában az ország szovjet típusú átalakítása ellen. Az ilyen ellenállók számát 120-180 ezerre becsülik.
A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) 20-50 ezerre teszi azok számát, akiket 1946 és 1956 között Lengyelországban politikai okokból kivégeztek vagy agyonkínozták a kihallgatások során, illetve akik elestek a kommunista rezsim elleni harcban.
Az IPN 2011-ben kutatási programot indított, amelynek célja a kivégzett és névtelenül eltemetett rendíthetetlen katonákat rejtő sírok feltárása.
A program országszerte zajlik, csak a Powazki-temetői L-parcella tömegsírjaiban több mint 300 ember maradványaira bukkantak, közülük eddig 71-t azonosítottak. Az L-parcellában 2015-ben Panteont létesítettek, és az első 35 azonosított rendíthetetlen katonát itt helyezték örök nyugalomra 2015 szeptemberében.
A Rakowiecka utcai börtönben 1948-ban kivégezték, majd feltehetőleg szintén az L-parcellában elhantolták a mára közismertté vált rendíthetetlen katonát, Witold Pilecki huszárkapitányt is. Pilecki 1940 szeptemberében, a Honi Hadsereg katonájaként saját elhatározásából zárattatta be magát az auschwitzi náci haláltáborba, hogy megszervezze ott az ellenállást. Bravúros szökése után beszámolt a náci bűntettekről, jelentésének a nyugati szövetségesek azonban nem hittek. Pilecki maradványait az IPN még nem találta meg.
A lengyelek nem hívták meg az oroszokat a megemlékezésre.
Az orosz politikai elitet nagyon felbosszantotta, hogy Varsó nem hívta meg Vlagyimir Putyin elnököt a második világháború kezdetének nyolcvanadik évfordulója alkalmából tartott lengyelországi megemlékezésekre. Most jön a visszavágás, több orosz politikus már „be is bizonyította”, a lengyelek felelősek a háborúért. Meg azt is, hogy a lengyel hadsereg semmit sem ért. Putyint azért nem hívták az ünnepségekre, mert Varsó elítéli az Ukrajnához tartozó Krím 2014-es orosz bekebelezését, illetve a szakadár ukrán erők moszkvai támogatását.
„Természetesen Lengyelország a felelős. 1939 eseményei és a lengyelek lépései provokálták ki a német támadást” – közölte az egyik ismert felsőházi parlamenti képviselő, Franz Klincsevics. Vlagyimir Zsirinovszkij, parlamenti képviselő, a Liberális-Demokrata Párt alapítója is hasonlóan nyilatkozott, s közölte: Minden tankönyvbe bele kell írni, elsősorban Lengyelország felelős a második világháború kitöréséért. „Európa volt az, amely táplálta a Szovjetunió ellen készülődő Hitlert, és a lengyelek is azok között voltak, akik tapsoltak Hitlernek. A lengyelek saját magukat lőtték lábon” – osztotta meg történelmi nézeteit a politikus. Forrás: https://hvg.hu
Két tűz között a világháborúban:
Lengyelország volt az az ország, amelynek területén a Harmadik Birodalom támadásával elkezdődött a második világháború. A lengyel állam 123 év után, 1918-ban szerezte vissza a függetlenségét együtt azokkal a földterületekkel, amelyek a 18. század végén, az ország három felosztásának folyamatában Németország és Oroszország uralma alá kerültek.
Ezek az államok azonban soha nem ismerték el a régi-új helyzetet és a megfelelő pillanatra vártak, hogy revánsot vegyenek. 1939. szeptember 1-jén Németország megtámadta Lengyelországot nyugatról, 17-én pedig a Szovjetunió keletről. Szeptember 3-án a Németország elleni háborúba belépett Franciaország és Nagy-Britannia, amelyek azután, hogy Németország és Szovjetunió elfoglalták a lengyel területet, nem kötöttek békét, így a helyi háború előbb európaivá, azután pedig világháborúvá szélesedett.
Annak ellenére, hogy Lengyelország a Hitler-ellenes koalícióban, azaz a győztes oldalon állt, a világháború után nem szerezte vissza teljes függetlenségét. Ahogyan a közép-európai államok többsége, úgy Lengyelország is a Szovjetunió fennhatósága alá került. Forrás: wikipedia
