Az infláció ütemén kívül nagy jelentősége van az infláció kiszámíthatóságának és kiegyensúlyozottságának. A kiszámítható és kiegyensúlyozott inflációnak még nagyobb inflációs ráta mellett sincs negatív hatása a gazdaságra. Az árszínvonal csökkenése a defláció. A defláció, vagyis a negatív infláció a gazdasági növekedést fogja vissza, vagy egyenesen gazdasági visszaeséshez vezet. Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy időszakban, ekkor az árszínvonal-emelkedés 0% körüli. A stagfláció olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt.
Sajnos az elmúlt évtizedekben az infláció politikai fegyverré vált, mivel a történelemből ismerhetjük a pengő romlását ami teljesen felborította a gazdaságot. Azonban jó tudni, hogy a kiszámítható, tervezett infláció kifejezetten a gazdaság egyik mozgatórugója és élénkítő hatással van a gazdaságra. A béremelések előrejelezték az inflációt, ez jelenthetett kiszámíthatóságot is. Magyarországon jelentős befektető jelent meg az elmúlt 30 évben, mely cégeknek/befektetőknek tipikusan Euróban érkezik a bevételük nagy része. – Miért fontos ez a tény? – Azért mert nem mindegy, hogy a bérek kifizetésekor ami Forintban történik, milyen arányban váltja át a valutáját Forintra, többek között ezen is múlik az, hogy egy ilyen cég számára vonzó-e az ország befektetés céljából. A japán gazdasági szakemberek nagyon komolyan vették, mikor a Jen nekiállt erősödni, mert a termékeiket legnagyobb mértékben Dollárért adták el, azonban a Jen megerősödésével a Dollárhoz képest, leesett a bevételük a gyáraknak és megemelkedett a kiadásuk a bevételhez képest, ugyanis egyszerre volt gyenge a Dollár általánosan és erősödött a Jen majd minden valutához képest, azt ugye meg nem várhatjuk, hogy a béreket csökkentsék – ilyen döntést politikai szinten nem engednek meg. Még aktuálisabb példa, hogy nemrég az amerikai büntető vámokra a kínai gazdaság azonnali inflációval válaszolt, a fenti logika mentén.
Az infláció arra serkenti az olyan tőkéseket akik pénzben halmozzák a vagyonukat, hogy fektessék inkább be és hozzák azt mozgásba, így visszakerülhet a gazdaságban a pénz a párna alól, ez kifejezetten élénkítő hatású, azonban feltehetően további inflációt eredményez – folyamatosságot.
Tehát az infláció nem Lucifer találmánya és nem azért van, mert megtámadták a gazdaságot, hanem mert egyszerűen a gazdaságunk ilyen struktúrára épül. A jegybanknak vannak eszközei az infláció bizonyos mértékű szabályozására, ha az elvárt mértéknél alacsonyabb az infláció és várható egy korrekció, akkor érdemes aranyba fektetnie az országnak, ill. valutát vásárolnia.
Érdekes volt nemrég Varga miniszter és Matolcsy MNB elnök vitája, melyben érveket ütköztetettek az inflációval kapcsolatban. Itt is megmutatkozott az, hogy nem mindig a gazdaság irányítja az inflációt, van amikor egyéni érdekek ill. a politika – De általában mindig egy szakmai vitába csúcsosodik ki a folyamat a végére és akkor a politikának háttérbe kell vonulni, mert a gazdasági érdek felülírja egy bizonyos szint felett a politikát, a döntések ilyenkor a szakemberekre hárulnak – A miniszterelnökünk is utalt erre nemrég, hogy ez a szakemberek dolga. Persze ilyenkor a felelősség súlya is áthelyeződik a politikusokról a gazdasági szakemberekre. Donald Trump is kritizálta többször a gazdasági szakemberek döntését, azonban végső soron elfogadta azokat minidig, még ha nem is értett látszólag egyet velük.
Röviden:
Hasznos az infláció? – Igen bizonyos esetekben egész iparágakat menthet meg egy ország számára, így stabilizálva a munkavállalók számát. Továbbá hasznos dolog akkor, ha jelentős bevételünk van valutában és elugrott az állami intézmények adóssága Forintban, ugyanis ilyenkor infláljuk az adósságot is.
Szabályozható az infláció állami szinten? – Igen, bizonyos szintig, erre minden eszköze megvan az illetékes szerveknek.
Elkerülhető az infláció? – Igen, ehhez azonban nagyon jellegzetes gazdasági, társadalmi struktúra kell, elsősorban olyan, hogy egy-egy iparág “hanyatlása” esetén a munkaerő átcsoportosítható legyen egy másikba. A kereskedelem és ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás nem állhat csak egy-egy fajta termék kiszolgáltatottságában, mert ha a termék iránt esik a kereslet, akkor csak az olcsó előállítási költségekkel lehet fenntartani a működést (lásd pl. autóipar és hogy most kötünk szerződést az elektromos autókat gyártó dél-koreai cégekkel – termékbővítés). Nagyon jó példa a “gazdasági/piaci szegmensek” bővítésére, hogy a kínai gazdaság stratégiája miként változik meg manapság. Mindent elkövetnek, hogy az 5G technológiával belépjenek a világ szolgáltatói piacára, ezzel csökkentve a kitettségüket, és nem csak a gyártóipartól függenek.
Kapcsolódó: A magyar ipar termékbővítésével kapcsolatos cikket tett közzé a MagyarNemzet.
A befektetők a legmodernebb technológiákkal felszerelt gyárakat hozzák létre Magyarországon. A német haditechnika fontos szerepet játszik a magyar hadiipari fejlesztésekben.
Jelenleg tehát nincsenek olyan események, amelyek megzavarnák a magyar–német kapcsolatokat, viszont vannak olyan tényezők, amelyek kikényszerítik a két ország közötti gazdasági együttműködés további megerősítését.
A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 2019 tavaszán publikált konjunktúrajelentése szerint a befektetőcégek 82 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ismét Magyarországon hajtaná végre beruházását. A vállalatok magyarországi befektetései jelentősen hozzájárultak a német cégek sikerességéhez is. Írja a Magyar Nemzetben Novoszáth Péter
