A nemzetközi űrállomásból szökik a levegő a Szojuzon keresztül, de az Oroszok egyelőre nem akarják elmondani, hogy mi történhetett vele.
Orosz űrhajósok kívülről is megvizsgálják a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) kapcsolódott Szojuz MSZ-09 űrhajó burkolatán keletkezett lyukat – írja az MTI Szergej Krikaljov, a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat illetékes ügyvezető igazgatójának bejelentése alapján. Az űrhajósok augusztus végén észleltek légnyomáscsökkenést az űrállomáson, majd megállapították,
hogy mintegy két milliméteres lyuk, illetve hajszálrepedés van a Szojuz űrhajó burkolatában.
Az orosz szakértők még mindig vizsgálják, hogy pontosan mi is okozhatta azt a szivárgást, amelyet tavaly nyáron észleltek a Nemzetközi Űrállomásnál (ISS). A Roszkozmosz ugyanakkor azt is egyértelművé tette, hogy nem fogják felfedni az okot, a NASA pedig ezt érhető módon kifogásolta – írja a Live Science.
Jim Bridenstine, a NASA igazgatója a közelmúltban bejelentette: személyesen fog beszélni az orosz űrhivatal vezetőjével. Bridenstine szerint fontos, hogy az ügy ne legyen negatív hatással az orosz-amerikai űrkapcsolatokra, hiszen Oroszország az ISS-en az Egyesült Államok egyik fő partnere.
Azt ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy lyuk tátong az űrállomáson, Oroszország viszont nem osztja meg a problémára vonatkozó információkat.
Dmitrij Rogozin, a Roszkozmosz vezetője egy nemrég megrendezett tudományos konferencián elismerte: tudják, hogy mi idézte elő a rést, de arról nem adnak ki adatokat.
Közben az orosz és kínai kapcsolatok látszólag egyre szorosabbak.
Oroszország sem szívesen engedne teret Kínának, azonban úgy tűnt már 2018-ban, hogy stratégiát kell váltaniuk, megállapodás született arról, hogy az orosz fél a kínai radioizotópos termoelektromos generátorokhoz izotópos hőfejlesztő blokkokat szállít, amelyeket a kínai űrprogram Hold-programjához használnak majd fel.
Az USA pánikban?
Kína és Oroszország lépéseket tesz a világűr felfegyverzésére – állapította meg elemzésében az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA), amely “Biztonsági kihívások a világűrben” címmel tette közzé jelentését hétfőn.
A legfontosabb amerikai katonai hírszerző szervezet azokat a világűrrel kapcsolatos fegyverkezési programokat vizsgálta meg, amelyek álláspontja szerint kihívást jelenthetnek az Egyesült Államoknak vagy szövetségeseinek.A tanulmány megállapítja, hogy az Egyesült Államok világűrben még meglévő előnyét – amely a katonai, kereskedelmi és polgári célú feladatok világűrből történő védelmére vonatkozik – egyre több kihívás éri, mivel egyre több állam és kereskedelmi vállalkozás képes műholdak létrehozására, felbocsátására, a világűr feltárására és emberek űrutazásának lebonyolítására. Ezek az új eredmények azonban nemcsak új lehetőségeket, hanem új kockázatokat is hordoznak – szögezi le az elemzés.
A DIA hangsúlyozza, hogy az űrbe telepített kínai és orosz megfigyelő rendszerek képesek felkutatni, követni és pontosan leírni a Föld körül keringő valamennyi műholdat. A jelentést összeállító hírszerzők megjegyzik azt is: mind Kína, mind Oroszország erőteljesen fejleszti zavaróeszközeit és a kibertérben meglévő képességeit, irányított energiájú fegyvereit és földi telepítésű műholdelhárító rakétáit. Írja a kitekintő
Az USA-ban 2017-ben megszavaztak egy törvényjavaslatot a légierőn belüli űrhaderő létrehozására, valamint jelentős összeget különítettek el az űrvagyon megvédésére, hogy ellentarthassanak a kínai és az orosz fegyverkezéseknek, ugyanakkor leküzdjék a lépéshátrányt a magán-űrtechnológiai fejlesztésekkel szemben. 2018 márciusában aztán Trump egyszer csak bejelentette, hogy nemzeti űrstratégiára van szükség, a világűr is háborús övezet, júniusban már a légierőtől különálló űrhaderő létrehozása mellett döntött. A 2019. februári utasítás ennek a víziónak a megvalósulása – talán nem véletlenül, de mindenképp összhangban a holdraszállás 50 éves jubileumának ünnepélyes lázával.
Jim Mattis, Trump egykori védelmi minisztere az űrfegyverkezési program újragenerálozásának szükségszerűségére az elhíresült, erődemonstráló 2007-es kínai példát hozta fel, amikor is a kínaiak saját, már nyugdíjas éveit töltő meteorológiai műholdjukon tesztelték kilövési rakéta-űrtechnikájukat – sikerrel. (És nem a 400 darabra széthulló műhold űrszemétté válása volt a legfőbb indoka a háborgásnak…) Az USA persze azonnal válaszolt, 2008-ban – előre bejelentve – lekapta az égen 250 kilométeren keringő egyik (hibás) katonai műholdját egy földről indított rakétával. (Az oroszok szintén rendelkeznek hasonló technológiával, de ők kevésbé játszanak nyílt kártyákkal, bár 2015-ben, 2016-ban és 2018-ban azért bizonyíthatóan demonstráltak e téren.) De Indiában sem lazsálnak a mérnökök, idén márciusban lekopizták a 12 éve történt kínai mintát, és valószínűleg egy direkt erre a célra korábban 300 kilométeres magasságba fellőtt műholdjukat kapták rakétavégre. Az időzítés itt sem volt véletlen, éppen Genfben zajlott az ENSZ leszerelési konferenciája, mely a világűrbeli fegyverkezési verseny szabályok közé szorítását, urambocsá’, tiltását irányozta volna elő – eredménytelenül persze, éppen az oroszok, a kínaiak és az amerikaiak érdekellentéte miatt. Saját űrtárgy megsemmisítése jelenleg tehát nem tilos – a másénak pedig a létezésére sem biztos, hogy van bizonyíték, így szabad préda lehet. Írja a Népszava
