– Szeretnék feltenni egy kérdést. A nyugati sajtóban elterjedt a hír arról, hogy Magyarországon ellenzék jött létre, s a Balaton környékén valamiféle kongresszus is volt. Miről van itt szó? Vagy valami provokáció ez?

– Nem, ez nem provokáció. Országunkban létezik az ellenzék: néhány társadalomtudós, szociológus, az értelmiség képviselői, írók. Nincsenek sokan…. …Még Nyugaton is úgy vélik, hogy nem nagy; a munkásosztály körében nincs fogadtatásuk. Felmerül a kérdés, mit tegyünk velük. Adminisztratív intézkedéseket csak végső esetben foganatosíthatunk velük szemben, mivel nem kívánunk ingyen reklámot csinálni ezeknek az embereknek. Időnként ellenőrizzük az ellenzéki elemeket, elkobozzuk sokszorosító gépeiket, de ha kell, tudunk gorombábbak is lenni. Eszembe jutott egy „vad” magyar gondolat: a mi rendszerünkben nincs szelep a feszültség enyhítésére. A nyugatiak megkeresik, támogatják őket…

– Nyugaton azon gondolkodnak, hogyan mérjenek ránk csapást… …hogyan tegyék tönkre mindazt, amit megtervezünk. Érthető, hogy az új eszmék a különböző vélemények összeütközését váltják ki. És a Nyugat szeretne ebbe az eszmei vitába beavatkozni.

–  És Ön nem fél attól, hogy [egy] udvari összeesküvés formájában megismétlődik a történelem…?

– Nem. Én levontam a következtetéseket. … az emberek egyenesen megkövetelik, hogy folytassuk a fegyelem megszilárdítását; elkezdték támadni azt, ami ellentétes a törvénnyel, támadják az iszákosságot. Végeredményben ez a mi óriási nyereségünk. A Nyugat semmiben sem becsüli le erőfeszítéseinket… …Nyugaton már arról kezdtek beszélni, hogy állítólag nem váltom be reményeiket. Mintha elköteleztem volna magamat irányukban... …úgymond a tervgazdaság, nem pedig a piacgazdaság elkötelezettje vagyok…. …A Nyugat más ötleteket is kínál számunkra: ha úgymond eredményeket akartok elérni a gazdaságban, vállalni kell a kezdeményezést, szükség van arra, hogy a párt kivonuljon a gazdasági szférából…. …Mi nem kételkedünk a demokratikus centralizmus elvének értékében a népgazdaság irányítása terén. De úgy véljük, hogy azt alkotó módon, a körülményekkel összhangban kell alkalmazni… …A központi hatalom osztja szét a köztársaságok között az anyagi eszközöket… …Más szóval, nem szabad úgy feltenni a kérdést, hogy a centralizmus nélkül kell fejlődni…. …Nézze, hogy próbálkozik a Nyugat meggyengíteni kapcsolatainkat, megosztani bennünket. Itt bevetik a differenciált megközelítést és az elmélkedéseket a modellekről, arról, hogy… …néhány vezető „rugalmas”, mások pedig konzervatívak, valakivel lehet tárgyalni, másokkal pedig nem kell.

– Igen, mindez előfordul.

– Úgy tűnik, ahogy azt Bebel mondta: ha az osztályellenség dicsér téged, akkor el kell gondolkodnod azon, milyen hibát követtél el. Már szóltam arról, hogy célkitűzésünk az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének meggyorsítása. Nem kevésbé fontos a jelenlegi nemzetközi helyzetben a védelmi képesség biztosítása is. Ez a feladat szintén megköveteli fejlődésünk gyorsítását. Felmerül most már a kérdés: hogyan biztosítsuk a feladatok megoldását, hogyan realizáljuk irányelveinket? Úgy véljük, hogy mindenekelőtt az emberi tényezőt kell aktivizálnunk, többek között a szociális politikával, rendszerünk demokratikus fejlődésével és a … törvényesség megszilárdításával. Fontos kérdés káderpolitikánk megvalósítása. Ebben mi semmi újat nem találunk fel.

– Fontosnak tartom, hogy a szocialista országok vezetői rendszeresen találkozzanak. Ilyen kísérletek a múltban is voltak. De ennek most azért is különös jelentősége van, hogy jobban kihasználhassuk a szocializmus erőforrásait. Nagyon fontos, hogy a szocializmusról ne olyan elképzelés alakuljon ki, mint amilyen jelenleg Nyugaton tapasztalható. Az olyan hírnévre, amilyennek a szocializmus napjaink nyugati közvéleményében örvend, nincs szükségünk, és képesek vagyunk ezt megváltoztatni.

– Elégedett vagyok beszélgetésünk eredményeivel. Nem hiába tekintettünk ez elé mindkét részről nagy reményekkel. Búcsúzzunk egymástól, megszilárdítva egységünket, megszilárdítva az egységes megközelítésmódot mind a múlt, mind távlataink értékelésében….

A fenti idézetek a “KÁDÁR JÁNOS ÉS M. SZ. GORBACSOV TALÁLKOZÓJA MOSZKVÁBAN, 1985. szeptember 25-én” című jegyzőkönyvből származnak…

A dokumentum teljes terjedelmében az ->mta<- oldalán olvasható, a dőlt betűs részletek meg lettek változtatva, hogy a hiányos szövegkörnyezetbe alkalmazkodjanak – ezáltal a szöveg értelmezhetősége nem változott meg. A kipontozott részeknél szövegrészek lettek kihagyva.

1989. július 14. napján 31 éve temették el Kádárt…