Miért is tartom hibás gondolatmenetnek a kommunizmust és a nácizmust mérlegre tenni? Azt gondolom, hogy csakis hibás következtetéseket vonhatunk le ha azt akarjuk eldönteni, melyik volt a jó és melyik volt a rossz a kettő közül. Veszélyes vizekre evezünk, ha kijelentjük, hogy az egyik ideológia esetleg jobb, vagy rosszabb volt a másiknál, mert a binárisan kódolt gondolatvilágunk érdekes következtetésekig juthat ha kijelentjük, hogy jobb, vagy rosszabb volt az egyik világ mint a másik. És hogy miért fontos mégis összehasonlítani egy okkult hitvilágra épülő és egy materialista ideológiát? Azt gondolom azért, mert ha felfedezzük a hasonlóságokat a két rendszer működésében, akkor esetleg arra jöhetünk rá, hogy nagyon nehéz jó, vagy rossz, ill. jobb, vagy rosszabb jelzővel bármelyiket ellátni.
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból. Ez csak utópia volt, hiszen soha sehol nem valósulhatott meg eddig a világon. Csak szocializmusról lehet beszélni, ahol az emberek a teljesítményük szerint részesülnek az anyagi javakból. A kommunizmus kifejezést a történelem során több, eltérő értelemben használták és használják.
1918-ban az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt bolsevik szárnya felvette az Orosz Kommunista Párt nevet, amit más országok velük szövetségben álló pártjai szintén követtek. Ezt követően a Szovjetunió, illetve más szovjet mintájú párt által irányított országokat kommunistának, hivatalos doktrínájukat kommunizmusnak kezdték el nevezni, bár ezen országok egyikében sem valósult meg a kommunista társadalom. Ebben Marx terminológiáját követte a politológia, aki úgyszintén kommunizmusnak – a kommunizmus első fázisának – nevezte azt a társadalmat, mely a kapitalizmus megdöntése és a végleges kommunista társadalom bevezetése közti átmeneti állapotban van.. VIA:Wikipedia
A nemzetiszocializmus (németül: Nationalsozialismus), vagy nácizmus elsősorban az Adolf Hitler vezette Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) ideológiájára, illetve Németország 1933 és 1945 közötti Hitler-kormány időszakának politikájára, gyakorlatára utal. A két világháború közötti időszak és a második világháború korszakának szélsőjobboldali ideológiái közé sorolható, az olasz fasizmussal együtt a nemzetközi fasizmus egy változata. Más országokban kialakult szélsőjobboldali ideológiák példájául szolgált, illetve ezen politikai mozgalmak hatalomra jutását aktívan segítette. A nemzetiszocialista berendezkedést később az elfoglalt területekre (például Ausztria, Cseh–Morva Protektorátus, Lengyel Főkormányzóság) is kiterjesztették.
Megfigyelhető, hogy a két ideológia/párt már nevében is hasonlít egymásra. Mindegyik szocialistának hívta magát, míg a nácik a nemzeti jelzőt aggatták a szó elé, addig a kommunizmus a szociáldemokrata párt utódja lett.
Míg a náci pángermán sovinizmus, rasszizmus és antiszemitizmus kiindulópontja a szociáldarwinizmus volt, az az elképzelés, miszerint az emberi fajok közötti versenyben a legrátermettebbnek kell fennmaradnia, a többieknek pusztulás vagy alávetettség a sorsa.
Addig a kommunista ideológiák Marx osztályharc elméleteire épültek, Az osztályharc egymással ellentétes érdekű társadalmi osztályok közötti harc, mely az osztálytársadalmak történelmének meghatározó tartalma és mozgatóereje.
Míg a nácik a faji elméletük alapján meghatározottan a német árja fajt emelték ki a társadalomból és azt üzenték a német népnek, hogy az ártó zsidó fajtól el kell venni a vagyonát, addig a kommunisták azt üzenték, hogy az arisztokráciát meg kell szüntetni és az értelmiséget le kell cserélni. A kommunisták ellenségképének a burzsoázia, kapitalisták számítottak, míg a nácik ellenségképei a (világ)zsidóság, „alsóbbrendű” fajok voltak. Igazából mindkét politikai stratégia lényege az volt, hogy az uralkodó osztályt az elterjesztett ideológiára hivatkozva leépítsék/kicseréljék.
Mindkét ideológiára jellemző volt, hogy egy uralkodó osztályt hirdetett meg, a kommunisták a munkásosztályt, munkásokat és parasztokat, míg a nácik az úri fajt, árjákat nevezték meg. Itt találunk ellentétet a két ideológia között, mert míg a nácik az árja fajt kitenyészteni (fajnemesítés) szerették volna és gyakorlatilag “germanizálni” a világot, addig a kommunisták internacionálét hirdettek és genetikától függetlenül bárki lehetett az úgynevezett munkásosztály tagja, nyilvánvaló, hogy a történelem folyamán munkásosztály soha nem gyakorolt igazi hatalmat a kommunizmusban.
A két különböző ideológia az adott helyzethez alkalmazkodott, míg a szovjet kommunizmusban gyakorlatilag a cári család kiirtásával, az ipar és a mezőgazdaság államosításával meghirdethették a munkásosztály nevében való “uralkodást”, az ellenségképet a kapitalista nagytőkésekre hegyezték ki, addig Hitler Németországában a munkásosztálynak azt üzenték, hogy a jólléte, munkája a zsidók, elfajzottak kiirtásán múlik, azonban a nagytőkések egy része felé azt üzente Hitler, hogy megvédi őket a kommunistáktól, akik államosítanák a cégeiket ha hatalomra kerülnek, így talált “befektetőket” a politikájához, mely nyilvánvalóan háborúhoz vezetett, ami több német és amerikai cégnek is jelentős profitot termelt. ” a politika végcélja a háború” – A. Hitler.
A vallásüldözés mindkét ideológia szempontjából jellemző volt, míg a nácik saját ideológiájukat okkult tanokra építették (nyilván ezt nem kívánták üldözni), addig a materialista kommunizmus az osztályharcra hivatkozva üldözte a vallásokat. Mindkét eseteben a hatalom gyakorlása személyi kultuszra épülő diktatúrába torkollt, mely hatalmi berendezkedés nem tűrte meg, hogy az emberek további/egyéb halmazokba rendeződjenek és mivel mindkét ideológia alapja a kulturális forradalom (is) volt, hasonló módon üldözték a keresztényeket és zsidókat is. Bár a náci haláltáborok a zsidókra és cigányokra, egyéb népcsoportokra célzottan létsültek, Hitler nemcsak a zsidókat gyűlölte, hanem magát a Habsburg kettős monarchiát, a katolikus egyházat, a polgárságot és munkásságot egyaránt. A leendő birodalomból ki akarták küszöbölni a szláv és a magyar népelemet, de a katolicizmust és különösen a zsidóságot is.
Sztálin zsidókkal szembeni, személyes gyűlöletének hátterében az állhatott, hogy annak idején a bolsevik pártban betöltött vezető szerepért folytatott küzdelmében döntően zsidó riválisai voltak. A kommunista Szovjetunióban is a 40-es évek végére már a zsidóság diszkriminálásának szinte minden klasszikus eszközét életbe léptették: betiltották az anyanyelvű könyvkiadásukat, maximálták a felsőoktatásban résztvevők számát (helyenként teljes kitiltásban volt részük), iskoláikat, zsinagógáikat, színházaikat bezáratták, többségüket kizárták a pártból.
Végső soron a náci ideológia vitathatatlan eleme volt a bolsevizmus (kommunizmus) üldözése, és a kommunista doktrínák szerint üldözendő volta a nemzetiszocializmus. A bolsevizmus egy új generációt ígért az erős kommunistát, a nácizmus pedig egy faji tisztogatás által “kitenyésztett” “régi” isteni faj újjáéledését ígérte – az árját.
A propagandára úgy a szovjet- kommunista, mint a német-náci oldalon egyaránt jellemző volt, hogy a saját ideológiájuk terjesztése mellett nagy hangsúlyt fektettek az antikapitalizmusra, a Nyugat-ellenességre, és társadalmi reformokat követeltek.
Jellemzőn úgy Hitler Németországában, mint Sztálin Szovjetuniójában a nép egy része cinkossá vált az elkövetett bűnökkel kapcsolatban (besúgók, végrehajtók, káderek, párttagok stb.), egy része pedig áldozat volt, vagy elnyomásban, félelemben élte le az életét. További alternatíva nem volt, a politikától elzárkózva nem igazán lehetett élni. A sajtó és az egyén szabadsága korlátozva, vagy egyáltalán nem létezett. Mindkét rezsimre jellemző volt a cenzúra. Feltehetően a besúgó rendszereknek köszönhetően, sok áldozata volt a rosszindulatú és irigy szomszédoknak – hasonlóan a középkori boszorkányperekhez. Míg a Szovjeteknél koncepciós pereket rendeztek és gulágra küldtek olyan embereket akiket feljelentett a szomszédjuk azért mert pl. állításuk szerint szidta a pártot, vagy tiltott rádióadást hallgatott, addig a náciknál elég volt ha ráfogták egy szomszédra, hogy látták, hogy zsidókat bújtatott és el is vitték a koncentrációs táborba, vagy munkatáborba.
A propagandák esztétikai egyezései:
Ez a táblázat a rubicon weboldaláról részlet, teljes terjedelmében itt tekinthető meg: http://www.rubicon.hu/ma_files/2017_10_66.pdf
Az Örökség:
Később még a huszadik században (hidegháború) az európai kultúrában megjelentek a rendszerkritikus hangok. Pl. úgy a kettészakított Németország mindkét részén, mint akár Magyarországon is. Mivel ekkorra már Hitler rezsimje a múlté volt, ezért nagy részben a kommunizmus ellen íródtak a művek/kritikák. De természetesen voltak/vannak neonáci és kommunista hangok is, úgy a zenei, mint egyéb (pl. könyvek, újságok, blogok) téren is.
A hidegháborúban a rendszerkritikus Punk/Rock zenekarok jutottak el a fiatalság zöméhez, melyek a hiedelemmel ellentétben nem kommunisták, inkább rendszer és társadalomkritikusak voltak, úgy a szovjet rezsimmel szemben, mint Hitler diktatúrájával is. Magyarországon a 80-as években több zenésznek kellett elköltöznie az országból, vagy börtönbe vonulnia a rendszerkritikus műveik miatt. A koncertekről sokszor elvitték az embereket kihallgatásra, de nem volt ez másképp Németország keleti felében és a KGST többi országában sem.
Nem volt ritka, hogy nyugatnémet punk zenekarok énekeltek szovjet ellenes dalokat, ilyen volt a Toten Hosen – Disco in Moskau című száma, melyben a szovjet rezsim összeomlását vizionálták cinikusan 1986-ban.
Diszkó Moszkvában
Veszély fenyegeti a Keletet – jelenti kémünkEgy nyugati fegyver irányítja a forradalmatEgyetlen határ sem állítja meg őketEgyetlen törvény sem akadályozza az útjátKözel a vég (közel a vég)Leninnek és Marxnak (Leninnek és Marxnak)Közel a végDiszkó Moszkvában (Moszkva, Moszkva)Diszkó Moszkvában (Moszkva, Moszkva)Közel a végDiszkó MoszkvábanNincs fegyelem a Vörös HadseregbenMinden éves terv teljesen kudarcot vallCsajkovszkij sem állítja meg őketTolsztoj sem akadályozza az útjátKözel a vég (közel a vég)Leninnek és Marxnak (Leninnek és Marxnak)Közel a végDiszkó Moszkvában (Moszkva, Moszkva)Diszkó Moszkvában (Moszkva, Moszkva)Közel a végDiszkó MoszkvábanDiszkó MoszkvábanDiszkó MoszkvábanDiszkó MoszkvábanSzibéria, a száműzetés helyeTöbb ezer embert elvisznekEgyetlen Sztálin-orgona sem állítja meg őketMolotov se akadályozza az útjátKözel a vég (közel a vég)Leninnek és Marxnak (Leninnek és Marxnak)Közel a végDiszkó Moszkvában (Moszkva, Moszkva)Diszkó Moszkvában (Moszkva, Moszkva)Diszkó Moszkvában (Moszkva, Moszkva)Diszkó Moszkvában (Moszkva, Moszkva)Diszkó Moszkvában (Moszkva, Moszkva)Diszkó Moszkvában (Moszkva, Moszkva)Diszkó Moszkvában (Moszkva, Moszkva)Diszkó MoszkvábanDiszkó MoszkvábanDiszkó Moszkvában
Az ETA száma a 80-as évekből melynek cinikusan a “munkát, kenyeret” címet adták
Jó tudni, hogy Dr. Szócska Miklós aki egyetemi docens, intézetvezető, az egészségügy átalakításának szakértője, 2010 és 2014 között a Nemzeti Erőforrás Minisztérium majd Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkára volt. Ezt jóval megelőzően Magyarország egyik leghíresebb (hírhedtebb) punk-zenekarának, az ETA-nak írt rendszerkritikus, szókimondó szövegeket. “Az űrdiszkóban robotpinák klaffognak, éjszakára egy radarfaszt megfognak” – ilyen és hasonlóan trágár dalszövegeket írt harminc évvel ezelőtt a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára. Az ETA baszk felszabadítási- avagy terrorszervezetről elnevezett zenekar 1980-ban alakult meg, Magyarország egyik leghíresebb punkegyüttesének számítottak, a CPg-vel, a Kretensszel, A tizedes meg a többiekkel, a QSS-sal együtt. Szövegeiket Czeller Péter, Szócska Miklós (később a második Orbán-kormány egészségügyi államtitkára), Menyhárt Jenő (Európa Kiadó), valamint Pajor Tamás (Neurotic, Ámen) írta. Pályafutásuk kezdetén még angol és amerikai punkegyüttesek (Agent Orange, Sham 69, UK Subs, The Stooges) feldolgozásait játszották magyar nyelvű szöveggel. Próbahely hiányában lakásokon, bőrfotelen dobolva gyakoroltak, máskor a Déli pályaudvaron várakozó személyvagonokban, erősítők nélkül rakták össze a műsorukat. Király Tamás ötletei révén az ETA külsőségeiben sokkal „nyugatosabbnak” tűnt a többi hazai együttesnél. És még zenélni is tudtak, ami egyáltalán nem volt evidens a punk zenekaroknál. „Az ETA igazából azzal vert rá a hazai mezőnyre, hogy valamelyest tudtak is zenélni – László Viktor például Pege Aladárnál tanult –, és ennek köszönhetően összehasonlíthatatlanul profibb hangzást tudtak produkálni, mint a többi, hasonló korúakból álló punkzenekar, amelyek elsősorban ordibálással és csörömpöléssel próbálták felhívni magukra a figyelmet” – írta róluk Legát Tibor. Koncerteztek olyan híres magyar együttesekkel is, mint például a Nagy Feró-féle Bikini, a Vágtázó Halottkémek, a Bizottság, a Kretens és a CPg. Az állambiztonsági szolgálatok nem nézték jó szemmel az ETA működését: „Az ETA és a Neurotic együttesek hosszabb ideje a látókörünkben vannak, mint ellenséges ideológiát, magatartásformát népszerűsítő punkzenekarok. Tagjaikról folyamatosan gyűjtünk operatív adatokat” – idézi Szőnyei Tamás a Nyilván tartottak című könyvében 1982-ből az egyik III/III-as jelentés értékelését. 1983-ban már többször beidézték, sőt a koncertek után provokálták is az együttes tagjait, mert a hatóság minden bizonnyal azon mesterkedett, hogy ellenük se csupán politikai alapon lehessen eljárást indítani, hanem rongálás vagy garázdaság miatt is. Ezzel párhuzamosan jelezték a klubok és művelődési házak vezetőinek, hogy az ETA nemkívánatossá vált. Mindez együtt hamarosan a zenekar feloszlásához vezetett, bár mielőtt lehúzták volna a redőnyt 1984-ben, TEA néven adtak néhány koncertet. Különböző együttesekben folytatták a zenélést, illetve Sáthy Róbert a sport felé fordult, öttusázott, majd profi bokszoló lett. 2010-ben léptek újra színpadra a Gödörben, majd évente egy-két koncertet adtak Zana Zoltánnal a dobok mögött. 2013-ban Jello Biafra előtt léptek fel az A38 hajón, 2017-ben (a) The Casualties és az Exploited után a Dürer Kertben. 2015-ben részt vettek például a PUNKHenger turnén a Prosectura és a HétköznaPICSAlódások társaságában, a 2016-os Rock On! Fest egyik közönségkedvence voltak, valamint koncerteztek együtt a szintén máig aktív Kretensszel is OIbudán 2018-ban. Már csak Sáthy Róbert az egyetlen az alapítók közül a zenekarban, ám ő igen izmosan tolja. 2020 januárjában új videoklippel rukkoltak ki, Szégyelld magad! címmel, áprilisban pedig közös koncertet adnak a nyolcvanas években koncepciós perben börtönbüntetésre ítélt Közellenség punkzenekarral. Lemezek, kazetták Koncertfelvételeik másolt kazettákon széles körben terjedtek. 1984-ben felkerült egy daluk (Munkát, kenyeret!) a New Wave Records gondozásában megjelent The Second című lemezre, 1985-ben pedig a Világ lázadói, harcra fel című lemezen kapott nemzetközi nyilvánosságot ETA című daluk. A zenekar látható a Lucile Chaufour által készített T’34 Le râle des genêts című 1983-as filmben. Az 1997-ben kiadott Azok a boldog Punk napok 4. válogatáson 11 daluk szerepelt, következő évben 15 számukat másolták rá az Azok a boldog punk napok 5. kalózkazettára. A szintén 1997-es Magyar Punk Klasszikusai I. kazettán tizenhárom daluk hallható. 2016-ban Történelmi hazugságok címmel jelent meg az első hivatalos ETA-lemez, mely összefoglalja a zenekar addigi történetét, és öt új szám is szerepel rajta. Az Edge Records gondozásában napvilágot látott kiadvány húsz dalt tartalmaz, közülük a Nézz a világ seggébe klipjének nézettsége már az első napon átlépte a tízezret a Youtube-on. 2017-ben ETA-Live-1982-Dead címmel szintén nagylemezen jelent meg 1982-es koncertjük újrakeverve, maszterelve, kék vinil LP formátumban, ötszáz példányban. forrás: https://music.403.hu/artist/19446/eta/about
